• Tudományos név: Dario dario
• Szinonímák: Badis badis bengalensis, Badis dario, Labrus dario
• Magyar név: Törpe rubinsügér
• Csoport: Sügérek
• Származás: Ázsia; India (Nyugat Bengál és Asszam tartomány), Bhután
• Testhossz: hím: 2 cm, nőstény: 1,3 cm
• Természetes élőhely: Sekély, tiszta vizű homokos aljzatú patakok, ahol sűrű a vízi növényzet.
• Viselkedés: Nem túl aktív hal, inkább félénk és visszahúzódó. A hímek egymással agresszívek lehetnek, különösen kisebb medencében. Tarthatjuk párban és kisebb csoportban, ilyenkor 1 hímhez több nőstényt rakjunk. Társas medencében kisméretű, békés halakkal együtt tartható (pl. razbórák).
• Táplálkozás: Ragadozó, természetes élőhelyén apró élő eleségeket fogyaszt. Akváriumban elfogadja a fagyasztott eleségeket, ritkán a száraz tápokat is. Hajlamosak az elhízásra. Vörös szúnyoglárvát és tubifexet ne adjunk nekik, mert ezektől könnyen gyomorproblémáik lehetnek.
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 30 liter
• Halnépesség: 40 literre 1 hím és 3-4 nőstény
• Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett, sok búvóhellyel (cserép, kókusz stb.) rendelkező akvárium. A világítás ne legyen túl erős. Aljzatnak használjunk folyami homokot, vagy apró szemű kavicsot.
• Hőmérséklet: 18-26°C
• pH: 6,5-8,5
• Keménység: 3-15 NK°
  
• Várható életkor: 3-6 év

Megjegyzés: A törpe rubinsügér a legkisebb ismert sügér, kiválóan alkalmas nano akváriumokba. A hímek feje és a háta ragyogó vörös, oldalukon 7 függőleges ragyogó vörös csík húzódik, köztük kékes-ezüstös sávokkal. Az úszók vörös színűek, széleik pedig kékes-fehéresek. A nőstények sokkal fakóbb színűek, testük ezüstös-rózsaszín, néha alig látható függőleges sávokkal. A kereskedések sok esetben csak hímeket importálnak, mert azoknak sokkal szebb a színezete, ezért a nőstényeket kicsit nehezebb beszerezni.

A nemek megkülönböztetése könnyű: a hímek színezete sokkal élénkebb és a mellúszóik idővel meghosszabbodnak, a nőstények kisebbek és fakóbb színezetűek, ezen kívül az oldalukon nem található kék és vörös szín. Tenyészteni külön medencében érdemes őket párban, vagy kisebb csoportban, ahol minden hímre egy 30x30 cm-es területet számoljunk. Az utóbbi esetben csak a domináns hím fog párosodni, a többi nem. A hímek saját territóriumot alakítanak ki, majd a nőstények felé pózolnak: megváltoztatják mintázatukat, és színezetük ilyenkor sokkal élénkebb is lesz. Ez akár napokig is eltarthat, közben a hím és a nőstény gyakran kergetőzik, a hím megpróbálja becsalogatni a nőstényt a területének közepére. Ha a nőstény készen áll, akkor követni fogja a hímet. Az ívás csak nagyon rövid ideig tart, a hím átöleli testével a nőstényt és az ikrákat általában egy tereptárgy alsó felére pl. egy levél fonákjára rakják. Az ikrák száma kb. 60. Ívás után a hím elüldözi a nőstényt és tovább őrzi a területét, de az ikrákat nem gondozza. Célszerű ilyenkor eltávolítani, mert a kikelő kishalakat megeheti. Az ikrák 2-3 nap múlva kelnek ki, a kishalak kb. 1 hét múlva úsznak el. Az ivadékok nagyon kicsik, ezért papucsállatkával, vagy folyékony ivadéktáppal etethetjük őket, mindaddig, amíg elég nagyok nem lesznek hozzá, hogy frissen kelt sórákot ehessenek.