A pontylazacok többsége Dél-Amerikából származik. Jellemző rájuk egy kicsi úszó - az ún. zsírúszó -, mely a hát- és farokúszó között helyezkedik el, bár némelyiknek, pl. a Hasemania nanna-nak nincsen ilyen megkülönböztető jele. Termetük közepes, erős fogazatuk mindenevő mivoltukaz mutatja. A természetben sűrű rajokban élnek, mert így jobban el tudnak siklani a ragadozók elől. Az akváriumban is hasonlóan viselkednek, ezért ezeket a halakat jobb nagy medencében tartani, de általában nyugodtan együtt tarthatók más, különböző színű fajokkal, ugyanis békés természetű, társas lények. Persze van kivétel: pl. a fekete tetra (Gymnocorymbus ternetzi) hajlamos összeharapdálni a lakótársak úszóit. Legyen a medencében megnyugtató, biztonságérzetet adó dekoráció: sötét színű talaj és felszínen lebegő növények, melyek alatt a halak a legszebb színekben fognak tündökölni. A víz legyen tiszta és oxigéndús: a szűrést úgy állítsuk be, hogy óránként a medence térfogatának 2-3-szorosa legyen. A pontylazacoknak a csapvíz is megfelel, kivéve ha szaporítjuk őket, mert akkor lágyabb és savasabb vízre lesz szükségünk. Nem szabad elfelejteni, hogy a pontylazacok ikrái semmilyen körülmények között nem bírják a fényt!