• Tudományos név: Xiphophorus helleri
• Magyar név: Mexikói kardfarkú hal
• Csoport: Elevenszülők
• Származás: Közép-Amerika; Mexikó
• Testhossz: hím:6-10 cm (a farokúszója "kard" része nélkül), nőstény:12 cm
• Természetes élőhely: Általában gyors folyású, vizinövényekben gazdag folyóvizekben, de előfordulnak állóvizekben (tavak, pocsolyák) is.
• Viselkedés: Békés, 1 hímre több nőstényt is számítsunk heves udvarlása miatt.
• Táplálkozás: Majdnem kizárólag vegetáriánusok, de az akváriumokban mindenevők.
• Szaporítás: Könnyű
• Medence: Minimum 100 literes
• Halnépesség: 100 literre 3-4 hal
• Dekoráció: Sűrű növényzet.
• Hőmérséklet: 24-27 °C
• pH: 7-8
• Keménység: 10-20 NK°
• Várható életkor: 5 év

Megjegyzés: Bár Heckelt tekinthetjük a hal első leírójának, a magyar botanikus, Heller Károly találta meg elsőként mexikói gyűjtőútja során, róla kapta tudományos nevét tiszteletből. A mexikói kardfarkú halnak sok, pompás színekben tobzódó változata van. Nagyon békés halak, s kitűnően megvannak egy közös akváriumban. A legjobb, hogy ha 1 méternél hosszabb medencét veszünk, és hagyuk benne egy széles szabad területet; ha oda irányítjuk a szivattyút is, boldogan fognak úszkálni a xifók az árral szemben. A kardfarkú xifók elfogadják az összes akváriumban szokásos eledelt, de rendszeresen meg kell őket etetni zöldfélékkel is. A szűrés óránként az akvárium térfogatának háromszorosa legyen. A nőstények havonta akár 100 utódot is tudnak szülni, és ha ezeket nem különítjük el azonnal, vagy ha nem gondoskodunk kellően sűrű növényzetről, ahová el tudnak menekülni, azonnal meg is eszik mindet.