- Tudományos név: Carinotetraodon lorteti
- Szinonímák: Tetraodon lorteti, Carinotetraodon chlupatyi, Tetraodon somphongsi, Monotreta tiranti
- Magyar név: Thaiföldi gömbhal
- Csoport: Egyéb halak
- Származás: Ázsia; Thaiföld, Kambodzsa, Malajzia és Indonézia
- Testhossz: 6 cm
- Természetes élőhely: Lassú folyású folyók és állóvizek lakója.
- Viselkedés: Méretük ellenére nagyon agresszíven viselkednek és területvédőek egymással, valamint más halakkal szemben. Legjobb külön a számukra berendezett akváriumban tartani őket.
- Táplálkozás: Ragadozó; csigákat, kagylókat, gilisztákat, és más akváriumi halak számára kapható élő és fagyasztott eleségeket adhatunk neki. A száraz tápokat legtöbbször nem eszik meg. Rendszeresen adjunk nekik csigát, aminek a héjával koptatni tudják folyamatosan növő fogaikat.
- Szaporítás: Elég nehéz
- Medence: Minimum 40 literes
- Halnépesség: 60 literre 1 pár
- Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett medence, elegendő úszótérrel, és gyökerekkel, amelyek búvóhelyet biztosítanak. A puha levelű növényeket lerághatják. Előnyösek a vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, és a halak is sokkal aktívabbak lesznek.
- Hőmérséklet: 24-28 °C
- pH: 6-7,5
- Keménység: 3-10 NK°
- Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A Thaiföldi gömbhal kizárólag édesvízben él, ezért vizüket egyáltalán nem kell sózni. A hímek testének felső része barna, míg a hasi rész világosabb, krémszínű. A szermű ragyogó vörös színű. A két szem között, a fejen keresztül két sárga csík fut, valamint további sárga csíkok futnak átlósan a mellúszótól fölfelé, a hátúszó irányába. A farok zöldeskék, amelynek széle fehér színű. A farok alatti úszó, és a hátúszó vöröses árnyalatú. A nőstények kisebbek, és testük felső része barna színű, márványos mintázattal, míg a has egységesen krémszínű. Érdekesség, hogy képesek megváltoztatni színezetüket hangulatuktól, vagy a környezetüktől függően.
Mint minden gömbhal, a Thaiföldi gömbhal is nagyon érzékeny a vízminőségre, nem viseli jól a nitrátot és ammóniát, ezért a kisebb rendszeres vízcserék nagyon fontosak. A gömbhalak fogai folyamatosan nőnek, ezért kell nekik adni csigákat, vagy más meszes házzal rendelkező eleséget, hogy koptatni tudják fogaikat. A gömbhalak képesek felfújni testüket, úgy, hogy vizet vagy levegőt szívnak a gyomrukba, ezzel megnehezítik, hogy a potenciális ragadozók lenyeljék őket.
A hímek sokkal színesebbek, hasuk élénkvörös színű. A nőstények fakóbbak. Tenyésztésük akváriumban is lehetséges, de nem könnyű. A kiszámíthatatlan viselkedésük miatt célszerű egy legalább 60 literes, szivacsszűrővel ellátott akváriumban szaporítani a halakat, amit ültessünk be sűrűn finom-levelű növényekkel (pl. Jávai moha). A víz legyen lágy (5 NK°), savas (pH: 6-6,5), és meleg (26-28 °C). A halainkat etessük bőségesen apró csigákkal, vagy kagylókkal. Az udvarlás és az ívás során az agresszió csökken valamelyest, de még így is nagyon heves a nászuk. Az ikrákat rendszerint a vízinövényekre rakják, amelyek 30 óra múlva kelnek ki. Ekkor a szülőket távolítsuk el a medencéből, mert különben levadásszák a kishalakat. Az ivadékokat rendkívül nehéz felnevelni, mert a legtöbb táplálékot nem fogadják el. Cyclops-al megpróbálhatjuk felnevelni az ivadékokat.