Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Aulonocara stuartgranti - CsászársügérAngolul / English
Aulonocara stuartgranti - CsászársügérAulonocara stuartgranti - CsászársügérAulonocara stuartgranti - Császársügér
  • Tudományos név: Aulonocara stuartgranti
  • Szinonímák: Aulonocara hansbaenschi, Aulonocara steveni, Aulonocara maleri
  • Magyar név: Császársügér
  • Csoport: Sügérek
  • Származás: Afrika; Malawi-tó.
  • Testhossz: 13-15 cm, de akváriumban általában néhány cm-el kisebb.
  • Természetes élőhely: A sziklás és homokos zónák határa
  • Táplálkozás: Húsevő (természetes körülmények között gerinctelenek).
  • Szaporítás: Könnyű
  • Medence: Minimum 200 literes:
  • Halnépesség: 250 literre 5-6 hal
  • Dekoráció: Kövek, homokos zónák és növények.
  • Hőmérséklet: 25-26 °C
  • pH: 7,5-8,5
  • Keménység: 10-25 NK°
  • Várható életkor: 8-10 év
Megjegyzés: A császársügér hímjének pompás színe van, s attól függően különböző, hogy mely földrajzi tájról származik: egyes változatok teljesen kékek, mások inkább sárgák, megint mások téglavörös foltot viselnek a fejük mindkét oldalán (ez a „Red Flush" változat). A különféle változatok nőstényei egyformán barnák. Fontos tehát tudni, hogy egy hal honnan származik, ha azt akarjuk, hogy ugyanannak a változatnak a hímjével szaporodjon. Nagy akváriumban (250 litertől) a dominanciai sorrend kialakulása után már a hímek sem lesznek egymással veszekedősek, így több hím példány is tartható, de arra mindig figyeljünk, hogy nőstényből több legyen, mint a hímekből. Ezeknek a halaknak nagyon érdekes táplálkozási szokásuk van. Az állkapcsukban, hátul van egy pórus, mely képes érzékelni a homokban élő állatok által keltett rezgéseket. Mozdulatlanul várnak a homok fölött, s amint észrevesznek egy zsákmányt, befúrják a fejüket a homokba, és elkapják. Ezek a bölcsőszájú halak az akváriumokban tökéletesen alkalmazkodnak azokhoz az eleségekhez, melyekhez ott hozzájuthatnak, a szárított eledelhez is. Viszont az akvárium vizének nagyon oxigéndúsnak kell lennie, s rendszeresen kell cserélni benne a vizet. Ikrázás után a nőstény őrzi az utódokat, mégpedig úgy, hogy a szájába veszi őket, ezt nevezik szájinkubációnak.