Természetes élőhely: San Luis, Potosí, Mexikó barlangjainak vizében él.
Viselkedés: Békés
Táplálkozás: Szívesen fogyasztanak minden élő haleleséget
Szaporítás: Közepesen nehéz.
Medence: Minimum 80 literes
Halnépesség: 80 literre 4-5 hal
Dekoráció: Kövek, sziklák, az akvárium aljára aprókavics
Hőmérséklet: 18-20°C
pH: 6-8
Keménység: 8-12 NK°
Megjegyzés: Először 1951-ben hozták Európába, és rövid idő múlva jól tarthatónak, tenyészthetőnek bizonyult akváriumban is. Teste halvány rózsaszínű, majdnem fehér, és mint neve is mutatja, teljesen vak. Tartása természetesen eltér a többi halétól. Ha medencéjüket természetszerűen akarjuk berendezni, úgy azt növény nélkül, szikladarabokkal, kaviccsal díszítjük. Úgy helyezzük el, hogy erős fénytől védve legyen. Ha este műfénnyel megvilágítjuk, ajánlatos a fényforrás és a halak közé kék színű celofán papírt helyezni vagy a fényforrást kékre festeni. A bőrükön levő érzőbimbók segítségével érzékelik az eleség vízbe kerülését, sőt annak helyét is. Ugyanígy, bámulatos ügyességgel kerülik ki az útjukba kerülő akadályokat. Szívesen fogyasztják az elpusztult vagy legyöngült halak húsát is, csapatosan támadva a nehezen úszó vagy mozdulatlan áldozatra. Nem annyira szépségük, mint inkább érdekességük biztosítja elterjedésüket.
Tenyésztésükhöz legalább 30-40 literes akvárium szükséges. Ajánlatos az akvárium aljára ikrázórácsot helyezni, mert ikrarablók. Mint tartóakváriumunkban, természetesen itt sincs növény. Az ivarok megkülönböztetése könnyű, mert a hímek sokkal karcsúbbak és kisebb testűek (1-2 cm-rel), mint az ikrával telt nőstények. Az ívás rendszerint a 3-4. nap, teljesen sötétben megy végbe. A hímek erősen hajtják nőstényeiket, majd öszszedörzsölve testüket, megjelennek az első ikrák. Több párzás után a nőstény remegő, vibráló mozgással egyedül is tovább ikrázik. Az így lerakott ikrák a többihez hasonlóan termékenyek lehetnek. Feltevések szerint vagy a hím által kibocsátott sperma él valószínűtlenül hosszú ideig, vagy a más halak szaporodásából ismert spermabehelyezés történik a nőstény tojócsövébe. Az ívás után, ha a tenyészállatokat eltávolítottuk, vegyük ki az ikrázórácsot, hogy az oxigéndús víz jobban áramolhasson az ikrákhoz. Ajánlatos oxidálószert csepegtetni a vízbe, mert a 18-20 °C hőmérsékletű vízben az ikrák a 3-4. nap kelnek ki. A kikelt ivadék az akvárium fenekén fekszik és a hatodik nap indul eleség után kutatni. Igen falánk. Az első héten planktont, a második héten nagyobb eleséget etetünk, a negyedik héten adhatunk már vágott Tubifexet is. Ügyelnünk kell, hogy vizük bomlásterméktől mentes maradjon, és erős fényt ne kapjon. A negyedik hónapban már ivarérettek.
Felhívás!
Küldje el kedvenc díszállat kereskedésének az adatait, hogy mindenki megtudja melyek a legjobb boltok magyarországon:
