Az afrikai Türkiz fogasponty talán nem él sokáig, viszont ha szükséges, a fejlődése során meg tudja állítani a növekedését, és megvárni, amíg számukra jobb körülmények alakulnak ki. Ha a pocsolya, amelyben a hal él túl gyorsan kezd kiszáradni, akkor a halak embriói akár 6 hónapra is meg tudják állítani az öregedésüket. Ez a szünet akár hosszabb is lehet, mint normál esetben a teljes életciklusuk. Úgy tűnik, hogy a kishalak ennyi hónap múlva is viszonylag sértetlenül kelnek ki az ikrából. Egy a Science magazinban megjelent kutatás kimutatta, hogy azok a halak, amelyek szüneteltették a növekedésüket, ugyanannyi ideig éltek és ugyanannyi utódjuk volt, mint azok a halak, amelyek sohasem szüneteltették a növekedésüket.
„Ami valóban lenyűgöző, hogy az ivadékok képesek megállítani a szövetek károsodását, ami idővel bekövetkezne”, mondta Anne Brunet, a Stanford Egyetem genetikusa, a cikk társszerzője. Az apró testek jó állapotban kelnek ki az ikrából, és úgy tűnik, hogy dacolnak az öregedéssel. Az ikrázó-fogaspontyok ezen hónapok alatti genom változásait tanulmányozva a tudósok egy napon felhasználva ezeket a változtatásokat, akár az emberi szervek öregedését is megakadályozhatják.
Nem teljesen világos még, hogy ezek a halak honnan tudják, mikor kell megállítani a növekedést. Nem mindegyik példány indítja be ezt a hibernáláshoz hasonló állapotot, mondja Brunet, de amelyik elkezdi, az valószínűleg az anyjától kapja a jelzést. A tudós csapata szerette volna megtudni, hogy mi zajlik az embrióban, aminek hatására hosszú hónapokra elindul ez a várakozó állapot. A laborban szaporodó halak embrióinak a genetikai állományát vizsgálta a csapat a leállított növekedés előtt, közben és után. Egyes gének nem voltak annyira aktívak, mint normál esetben. Ennek van is értelme, hiszen az embrió egyáltalán nem növekedett. Viszont néhány gén sokkal aktívabb volt, mint normál esetben lenni szokott. A magas aktivitású gének egy része arról gondoskodott, hogy a genom nagy darabjai összecsomagolódjanak, egyszerre nagyszámú gént inaktiválva és biztonságba helyezve a módszerrel.
Más géneknek, amelyek ezen növekedésmentes időszakban szintén aktívak voltak, az izomnövekedésre voltak kihatással. Brunet és csapata nem látta, hogy mennyire kritikus ezek gének tevékenysége az embriók egészségének megőrzésében, egészen addig, amíg sikerült kitenyészteni néhány halat, ahol ezek a gének hibásan működtek. Amikor a génmódosított halaknál elérkezett a növekedési állapot leállítása, a teljesen új izomszövetek szétestek. Ebből arra a következtetésre jutott a csapat, hogy a növekedésben megállított embrióknál azért olyan magas ezen gének aktivitása, mert az izomsejteket óvják attól, hogy tönkre menjenek. „Nem könnyű az izmokat épen tartani, ez egy aktív javítási folyamat még akkor is, amikor a sejtek nem osztódnak. Ezek nélkül az izom nem marad meg”, mondta Brunet. „Ez a valóban lenyűgöző a hibernációban.”
Brunet és csapata azt tervezi, hogy megvizsgálja, hogyan vezethet az ilyen fajta génmódosítás egészségesebb izomsejtekhez. Más szavakkal, mi történik a halak hormonjaival vagy az anyagcseréjével, ami lehetővé teszi az embrionális izomsejtek folyamatos fejlődését még a hibernáció alatt is. Továbbá azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy az emberi szervezetben is vannak-e ilyen rejtett sejtek, amelyeknek hasonló feladatuk van, mint az ikrázó-fogaspontyoknál.
„Ez nagyon érdekes lenne”, mondja Brunet. „Ha ezt a mechanizmust sikerülne megtartani, azt is eredményezhetné, hogy sikerülne a sejteket hosszú távon életben tartani?” Ez valószínűleg sokkal több időbe fog telni, mint az ikrázó-fogaspontyok fejlődésének kiderítése.

https://www.discovermagazine.com/planet-earth/african-killfish-can-put-aging-on-pause-do-they-hold-the-secrets-of


