• Tudományos név: Lepomis gibbosus
• Szinonímák: Perca gibbosa, Eupomotis gibbosus, Lepomus gibbosus, Pomotis vulgaris
• Magyar név: Közönséges naphal
• Csoport: Sügérek
• Származás: Észak-Amerika, az USA és Kanada keleti partja mentén New Brunswick-tól Észak Karolináig. Európába, Afrikába, és Dél-Amerikába is behurcolták.
• Testhossz: 15-25 cm
• Természetes élőhely: Kisebb-nagyobb folyókban, a lassú folyású szakaszokon, és növényekkel sűrűn benőtt tavakban él, többnyire a part menti sekély részeken.
• Viselkedés: Elég agresszív hal, nem egy társas akváriumba való, mert a kisebb halakat megeszi. Iváskor a hímek sokkal agresszívebbek, gyakran harcolnak egymással.
• Táplálkozás: Ragadozó; A természetben kishalakkal, és egyéb gerinctelenekkel táplálkozik, de felfalja más halak ikráit is. Akváriumban mindenféle élő és fagyasztott eleséget megeszik, de a száraz tápokat is elfogadja idővel.
• Szaporítás: Elég nehéz.
• Medence: Minimum 250 literes.
• Halnépesség: 300 literre 1 pár
• Dekoráció: A kifejlett halak előszeretettel rendezik át akváriumukat, ezért csak nagyobb gyökereket és köveket tegyünk bele, de azokat is rögzítsük, hogy a halak ne tudják elmozdítani azokat. A növényeket is gyakran kitépik.
• Hőmérséklet: 4-22 °C
• pH: 7-7,5
• Keménység: 10-15 NK°
• Várható életkor: 8-12 év

Megjegyzés: A Közönséges naphal háta sötét olíva zöld, míg az oldala sárgás, és márványmintás, amelyet narancs, vörös és kék pöttyök tarkítanak. A hasi rész sárga, vagy ragyogó narancssárga színű. A fejükön, és a kopoltyúfedőn kékeszöld, és sárga vonalas mintázat található. A kékes-fekete kopoltyúfedőn továbbá egy fekete folt is látszik, amely hátsó széle vörös. A hát-, farok-, és farok alatti úszó narancssárga pöttyökkel tarkított. A fiatal naphalaknak láncszerű, függőleges csíkok futnak az oldalaikon. A hátúszó és a farok alatti úszó egyes sugarai nagyon kemények és hegyesek, ami a hal védekezését segíti a ragadozókkal szemben.

Hidegvízi hal, ezért hűvös helyen kell tartani, vagy akváriumuk hűtéséről gondoskodni kell, hogy nyáron se melegedjen túl a vizük, mert hosszú távon nem viselik el a túl meleg vizet. Sok országban, ahová betelepítették, kártékony halként tartják számon, mert óriási károkat okoznak az eredeti élővilágban, és kiszorítják az őshonos fajokat. Képesek más naphalakkal is összeívni, ennek hatására olyan hibrid halak jönnek létre, amelyek nagyon gyorsan nőnek, viszont sterilek. Húsuk ízletes, de kis méretük miatt a horgászok nem szívesen bajlódnak velük.

A hímek kissé karcsúbbak, és színesebbek, a nőstények kopoltyúfedőjén látható folt pedig kicsit kisebb, de még a tapasztalt tenyésztők is nehezen különböztetik meg a nemeket. A Közönséges naphalat akváriumban csak akkor lehet tenyészteni, ha biztosítunk számukra egy tartósabb hidegebb (téli) időszakot. Kerti tavakban ez könnyebben kivitelezhető, és kisebb-nagyobb számú ivadék megjelenhet külső beavatkozás nélkül is. Akváriumukat ültessük tele vízinövényekkel, ahol a nőstény el tud bújni, és egy párt helyezzünk az ívató medencébe. A hím kialakít egy territóriumot, ahol a talajba egy fészket épít, ami gyakorlatilag egy gödör a homokban. A víznek 20 °C körülinek kell lennie. A nőstény a hím udvarlását követően kb. 1000 ikrát rak a fészekbe, majd a hím megtermékenyíti őket. Előfordulhat, hogy 1 hím több nősténnyel is párosodik. Egy 2-5 éves nőstény egy évben akár többször is ikrázhat, és összesen 4000-7000 ikrát is rakhat! Ezután a nőstényt el kell távolítani az akváriumból, mert a hím rendkívül agresszívvé válik, sőt akár meg is ölheti azt. Az ikrák kb. 3 nap alatt kelnek ki, és további 5 nap múlva úsznak el. A hím addig védi az ikrákat, és a kishalakat, ameddig azok elúsznak, viszont ezután célszerű a hímet is eltávolítani, mert ezután már eleségnek tekintheti a kishalakat. A kishalakat apró, élő eleségekkel etethetjük, így a kicsik elég gyorsan nőnek. Az egy éves halak már szaporodóképesek, viszont a kifejlett méretüket csak 2-3 éves korukra érik el.