• Tudományos név: Kryptopterus bicirrhis
• Szinonímák: Silurus bicirrhis
• Magyar név: Füstös üvegharcsa
• Csoport: Harcsák
• Származás: Ázsia; Thaiföld, Malajzia, Indonézia.
• Testhossz: 15 cm
• Természetes élőhely: Nagyobb, zavaros vizű, gyors folyású folyókban, általában a part menti részeken él, de előfordul a folyók által elárasztott területeken is.
• Viselkedés: Viszonylag békés harcsa, de a kisebb halakat elkaphatja. Társas, rajokban él, ezért legalább hat halat tartsunk együtt. Inkább a medence középső szintjén úszik. Ne tartsuk agresszív halakkal.
• Táplálkozás: Mindenevő, nem eszik sokat. Kedveli a szúnyoglárvákat és az élő szúnyogokat. Természetes élőhelyén inkább ragadozó, kisebb halakat és rovarlárvákat fogyaszt.
• Szaporítás: Akváriumban ritkán van rá példa.
• Medence: Minimum 120 literes
• Halnépesség: 120 literre 6-8 hal
• Dekoráció: Akváriumukban a vízmozgás legyen közepesen erős, és használjunk sötét aljzatot. Nem szeretik a túl erős fényt, ezért úszó, és lebegő növényekkel tompítsuk a világítást.
• Hőmérséklet: 20-28 °C
• pH: 5,5-6,8
• Keménység: 5-15NK°
• Várható életkor: 6-8 év

Megjegyzés: Az üvegharcsa teste hosszúkás, és oldalról lapított, valamint áttetsző (tisztán láthatók a bordái és az úszóhólyagja), bár testük nem annyira átlátszó, mint rokonáé, az Indiai üvegharcsáé. Egészen napjainkig azt hitték, hogy a két faj azonos, de egy 2013-as kutatás kiderítette, hogy a Kryptopterus bicirrhis nem azonos az Indiai üvegharcsával (Kryptopterus vitreolus). Csak nagyon ritkán lehet vele találkozni az akvarisztikában. Régebben ezt a fajt egybevonták a Kryptopterus minorral, de most különálló fajok, hisz a minor 7 cm-nél ritkán nő nagyobbra, valamint kizárólag Borneó szigetén él, és valószínűleg sohasem importálták még. A legtöbb akvarisztikában kapható példány vagy távol-keleti importból származik, vagy hormonkezeléses szaporításból, bár ennek nagy részét is a délkelet-ázsiai halfarmokon végzik. Gyakran fordul elő, hogy nem fogad el lemezes tápokat, száraz granulátumokat, ilyenkor kedvencét, a szúnyoglárvát kell elővenni. Szájuk felső részén egy pár, hosszú bajusz található. Hátúszójuk nagyon kicsi, csak egy sugárból áll, valamint a farokúszójuk villás.

A kifejlett hímek karcsúbbak a nőstényeknél. Nagyon kevés adat áll rendelkezésre akváriumi szaporodásukról, de hormonkezelés nélkül is volt rá példa, csak az ivadékokat nem sikerült eredményesen felnevelni nagyobb mennyiségben.