• Tudományos név: Geophagus brasiliensis
• Szinonímák: Acara brasiliensis, Chromis brasiliensis, Geophagus bucephalus, Geophagus labiatus, Geophagus obscura, Geophagus pygmaeus, Geophagus rhabdotus, Geophagus scymnophilus, Brazíliai gyöngysügér
• Magyar név: Brazíliai földevősügér
• Csoport: Sügérek
• Származás: Dél-Amerika, Kelet-Brazília
• Testhossz: Hím 23-30 cm, Nöstény: 15 cm
• Természetes élőhely: A tengerpart menti álló- és brakk (enyhén sós) vizekben. Kedveli a meredek, sziklás folyószakaszokat, ahol sok barlang és búvóhely található.
• Viselkedés: Területvédő, de a többi Geophagushoz képes jobban tolerál más halakat. A szájával a homokban ás, innen kapta a magyar elnevezését is.
• Táplálkozás: Mindenevő, apró élő és fagyasztott táplálékot fogyaszt, de megeszi a szárított eleségeket is.
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 200 liter egy párra;
• Halnépesség: 1 hím és 2-3 nőstény 250 literre;
• Dekoráció: Talajnak használjunk finom szemcsés (max. 2mm) kavicsot, vagy homokot, amelynek vastagsága legalább 5-8 cm legyen. Kövekből és gyökerekből alakítsunk ki búvóhelyeket számukra. Csak erős gyökérzetű növényeket tegyünk a medencéjükbe, mert könnyen kiássák azokat, vagy ültessük őket cserépbe.
• Hőmérséklet: 20-25°C
• pH: 6,7-8,2
• Keménység: 5-20NK°
• Várható életkor: 10-15 év
  

Megjegyzés: Teste oldalról lapított, homloka kerek. A hát-, farok-, és farok alatti úszói a többi Geophagushoz képes nagyobbak. Testének alapszíne a sárgától a barnán keresztül a vörösig változhat, valamint minden egyes pikkelyen kék, zöld és sárga folt található. Az úszókon is megtalálható ez a mintázat, annyi különbséggel, hogy sokkal több a kék és a lila árnyalat azokon. A szem arany színű és egy sötétebb csík fut át rajta. Oldalán egy csík fut végig - gyakran észrevehetetlenül - a szemtől a faroktőig, valamint szemmagasságban egy sötét folt díszíti az oldala középső részét. A fiatal halak 8 cm alatt nem túl díszesek, testük barna színű.

A nemek megkülönböztetése nem könnyű, de a nemiszervek végződése a hímeknél hegyes, míg a nőstényeknél tompa és gömbölyű. A hímek hátúszója gyakran megnyúlt és az öregebb példányok homloka megnő, úgynevezett zsírhomlok alakul ki. Ha szaporítani is szeretnénk őket, akkor érdemes egy kisebb csapatot beszereznünk, és hagyni hogy kiváljon egy, vagy több pár belőlük. Természetesen ilyenkor nagyobb méretű medence szükséges.

Szaporításhoz használjunk semleges, vagy enyhén savas (pH 6,5-7), lágy vagy közepesen kemény (5-10 NK°) 24-27 °C-os vizet. Előtte a párt etessük bőségesen élő eleségekkel. Az ikrázás rejtett helyen, gyakran egy barlangban történik. A nőstény egy előre megtisztított tereptárgyra 600-800 ikrát rak. Néha nehéz megfelelő párt találni, ha a szülők nem illenek össze, gyakran megeszik az ikrákat. Nagyon jó szülők, a hím általában a területet védi, míg a nőstény a kicsikre vigyáz. A kishalakat apróra tört száraz eleségekkel, vagy frissen kelt sórákkal etessük. A megfelelően tartott halak gyorsan nőnek.