Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Partnerek
A Diszhal.info partnerei
Az év díszhala cikksorozat
Legújabb 10 kép
Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek12Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek10Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek09Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek07Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek06Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek04Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek03Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek02Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek17
A vízinövények mikróelem (nyomelem) szükséglete
Ezekre a tápanyagokra, amelyeket gyakran nyomelemeknek hívnak, csak nagyon-nagyon kis mennyiségben van szükségük a vízinövényeknek. Fontos szerepet játszanak azokban a biokémiai folyamatokban, amelyek életben tartják a növényt és alapvetőek a növény jó egészségéhez.

Bór

A bórt a növények borát (BO33-) formájában veszik fel, és a sejtmembrán funkciókhoz, gyökérnövekedéshez, szénhidrát továbbításhoz, anyagcsere szabályzáshoz, és virág növesztéséhez használják. Az akváriumi tápok gyakran tartalmaznak bórt borát és bórax formájában, és a legtöbb helyen a csapvízben is megtalálható. Normál esetben bórhiány nem fordul elő egy akváriumban és nem tekinthető olyan létfontosságú elemnek, amit külön tápozással kell bevinni.

Vas

A vas egy fontos nyomelem, amit a növények légzéshez, enzimtermeléshez, és a klorofil felépítéséhez használnak. A vízinövények a vasat a leveleiken és a gyökereiken keresztül is képesek felvenni, mégpedig ion formájában (Fe2+), bár oxigén jelenlétében Fe3+-á alakul, amit a növények nehezebben hasznosítanak. Ezért szokták a vasat vaskelát formában a táptalajba, vagy a folyékony tápokba adni, ami megakadályozza az oxidálódást. Ezekből a táptalajokból csak lassan oldódik ki a vas ion, amit a növények könnyen felhasználhatnak. Sok helyen a vasat és vaskelátot egy létfontosságú növénytápszernek tartják, de az igazság, hogy a táptalajokban elegendő vas található a növények számára, a legtöbb esetben nem kell külön adagolni. Akkor kell csak külön adagolni, ha nincs táptalajunk az akváriumban.

Klór

Növényes akváriumA növények a klórt klorid (Cl-) formájában használják, mégpedig ozmózisra, ion egyensúly fenntartásra és a fotoszintézishez is. A klorid normál esetben elegendő mennyiségben található a csapvízben, még a klórmentesítő szerek használata után is, ezért nem kell külön adagolni a vízhez.

Nikkel

A vízinövények a nikkelt ion formában (Ni2+) használják, de csak minimális mennyiségben, enzim előállításra (ez az enzim bontja le a nitrogénvegyületeket ammóniává). Ez normál esetben a csapvízben, a talajban és a táptalajokban is megtalálható, ezért a legtöbb esetben nem alakul ki hiány belőle.

Réz

A növények a rezet is ion formában veszik fel a vízből és a talajból is, bár a huminsav és a talajban élő baktériumok gyakran megkötik ezeket az ionokat, amitől a növények nem tudják felvenni őket. A réz kulcsfontosságú a légzést elősegítő enzimek előállításához, de csak nagyon kis mennyiségben szükséges. Külön tápozás nem szükséges, mert a legtöbb esetben a csapvíz sokkal több rezet tartalmaz, mint amennyi a növényeknek szükséges. Mivel a vízinövények nem tudják szabályozni, hogy mennyit vegyenek fel belőle, ezért a túl sok réz még fémmérgezést is okozhat, amit a barna foltok megjelenése a leveleken és a szövetkárosodás jelez. A rezet néha parazitamentesítésre és alga irtására is használják, ezért csak óvatosan használjuk. A maximális mennyiség, ami még biztonságos az emberek számára 1,3 mg/liter, ugyanez a halaknál csak 0,02 mg/liter. A növényeket néhány esetben csak azért alkalmazzák az akváriumban, hogy kivonják a rezet és más fémeket a vízből, ami már a halak számára káros lehet.

Mangán

Megbarnult levélA mangánt is ion formában (Mn2+) hasznosítják a növények, amit a gyökereken és a leveleken keresztül vesznek fel. A mangán enzimeket aktivál, amik a klorofil előállításhoz és a fotoszintézishez szükségesek. A vízinövényeknek csak relatív kis mennyiségben van szükségük mangánra, de ettől függetlenül nagyon fontos nyomelem. A legtöbb esetben, a csapvízben elegendő található belőle, de külön tápozással bebiztosíthatjuk, hogy a növények ne szenvedjenek hiányt belőle.

Molibdén

A molibdén egy fontos nyomelem a növények számára, amit egy enzim komponenseként arra használnak, hogy lebontsák a nitrátot (NO3-) ammóniummá (NH4+) a fehérje előállításához, ami különösen kemény vízben fontos, ahol egyáltalán, vagy csak kis mértékben található ammónium a vízben. A vízinövények a molibdémet, molibdenát (MoO42-) formájában képesek felvenni, ami a csapvízben is megtalálható, de a tápozással biztosíthatjuk a megfelelő mennyiséget növényeink számára.

Cink

A cink a növények általános egészségéért felelős nyomelem, sokféle enzim alkotóeleme és a klorofil felépítésében játszik fontos szerepet, amit ion (Zn2+) formában vesznek fel a leveleiken és gyökereiken keresztül. Nagy mennyiségben mérgező mind a halak, mind a növények számára, ezért figyelni kell az adagolásával. A csapvízben általában elegendő mennyiség található belőle, de külön tápokban és táptalajokban is megtalálható.

Tápanyag hiány és felesleg

Egy vagy több nyomelem hiánya, vagy a feleslege is problémát okozhat a halak és a növények számára is. Mivel a növények egyes nyomelem felvételüket nem képesek szabályozni (pl. réz), a többletük komoly problémát okozhat az egyes sejtekben, ami az egész növényre kihatással van. A megfelelő egyensúly megteremtése nagyon nehéz. A nyomelem szintet nehéz megállapítani, és sokszor csak az a lehetősége az akvaristáknak, hogy a növények egészségi állapotát figyelik. A nyomelem hiányt sokféleképpen felfedezhetjük, a legtöbbször a túl lassú növekedésből, a növény eltorzult formájából, esetleg a növény elszíneződéséből, vagy a sejtjeinek elpusztulásából. Néha egy nyomelem hiánya, egy másik elem többlete miatt alakul ki, amikor is az egyik elemből felvett túlzott mennyiség megakadályozza a növényt a másik elem felvételében. Jól felderíthető a probléma, ha gyorsan növő és a lassan növő növények között is hasonló tünetek mutatkoznak. Ha egy gyorsan növő vízinövénynél túl sok található meg az egyik nyomelemből, akkor az nem biztos, hogy problémát okoz, mert amikor új leveleket hoz a növény, akkor felhígul az adott nyomelem koncentráció a növényben, viszont egy lassan növekvő növénynél a tünetek hamarabb megjelennek. Hasonlóan működik a másik irányban is, a gyorsan növő növényeknél hamarabb mutatkoznak a nyomelem hiány tünetei, mint a lassú növekedésűeknél. A növények egyszerűen több nyomelemet vesznek fel, mint amire szükségük van, és eltárolják azokat a sejtszöveteikben. A probléma akkor következik be, amikor megtelnek ezek a raktárak, mérgezővé válik a túl sok nyomelem és a sejtműködést korlátozza a növény számára. Például a túl sok vas esetén, a leveleken barna foltok alakulnak ki. Ezek lényegében azok a helyek, ahol a túl sok vasat raktározzák el, amik megakadályozzák a környező sejteket a funkciójukban és az egész levélrész elhal. Sok nyomelem hiánynak az a jele, hogy a sejtek elsárgulnak, ami a klorofilhiány miatt következik be. Ez olyankor következik be, maikor a nyomelemek hiánya miatt nem tud elegendő klorofilt előállítani a növény, és mivel a klorofilt a fotoszintézishez használják a növények, ezért ez kihatással van az egész növény egészségére. Sokféle nyomelem szükséges a klorofil előállításához, ezért a levél sárgulása az általános nyomelem hiányt jelzi az akváriumban.