Tudósok figyelmeztetnek a pusztításra és az erdőirtásra egy új tanulmányban.

A Föld édesvízi halainak egyharmada lehet veszélyben, ha megadják az engedélyeket több száz vízi erőmű építésére az Amazonas, a Kongó, és a Mekong folyókon. „Ebben a három folyóban található nagyjából a Föld édesvízi halainak egyharmada” állítja Kirk Winemiller professzor, a texasi A&M Egyetemről, aki ennek a tanulmánynak a vezető szerzője. „A további 450 gát ezeken a folyamokon, amely tervben van, vagy már el is kezdték építeni, rengeteg különleges halfajt sodor veszélybe.” A hatalmas gátak mindig csökkentik a halfajok változatosságát, és meggátolják a halak mozgását, amely a vándorló fajokat megakadályozza abban, hogy beteljesítsék életciklusukat. „Ez különösen azokra a trópusi fajokra van pusztító hatással, amelyek akár több száz kilométert is vándorolnak.” – állítja a tanulmány.

Az Amazonas medencében – állítja a szerző- 334 tervezett gát van, amelyek együttesen elpusztíthatják a halászatot és erdőirtáshoz vezetnének. A tanulmány kiemeli, hogy a hatások sokkal tovább terjednek annál, mint a folyót ért közvetlen kár, ugyanis ez akár népcsoportok erőszakos áttelepítését, vagy a gátakhoz köthető útépítések miatti erdőirtást is jelenthet. A Belo Monte gát, amelyet Brazíliában a Xingu folyón építenek, a világ harmadik legnagyobb gátja lenne, de valószínűleg rekordot állítana fel az élővilág változatosságának elpusztításában.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban tervezett Inga Falls gátrendszer a folyó éves vízhozamának akár a 83%-át is felfoghatják, elterelik vizét, és alaposan csökkentik a folyási sebességét mérföldekre a gáttól is.

A Mekong folyó felső szakaszán már 6 nagy gát is megépült, többnyire Kínában, de már most további 11 gát megépítését tervezik, és további 88-at a Mekong mellékfolyóin, Thaiföldön, Kambodzsában, és Laoszban.

„Még ha a környezeti hatástanulmányokat kötelezővé teszik is, és dollár milliókat költenek el ilyen tanulmányokra, akkor sem biztos, hogy ezeknek valós hatása lesz a tervezési paraméterekre, mert sokszor ezeket már az építkezés megkezdése után fejezik be.” állítja Leandro Castello, a Virginia Tech adjunktusa, aki azt tanulmányozza, hogyan hatnak a globális változások a halak és a halászat ökológiájára és állagmegóvására. „Az átláthatóság hiánya a gátak jóváhagyási procedúrája során felveti a kétségeket, hogy a pénzügyi támogatók, vagy akár a közvélemény tisztában van-e a több millió emberre hatással lévő veszélyekre, és kihatásokra.”

„A fajok kihalása, és a teljes vízgyűjtő területre kiható halászati hanyatlás, valamint a környezeti károk biztos velejárói az új vízerőmű beruházásoknak az ilyen nagy fajgazdagságú trópusi folyók esetében.”, összegzi a tanulmány.