Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Partnerek
A Diszhal.info partnerei
Az év díszhala cikksorozat
Legújabb 10 kép
Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek12Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek10Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek09Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek07Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek06Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek04Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek03Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek02Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek17
A talaj

A talaj többfunkciós szerepe
A talajnak is szerepe van abban, hogy az akvárium lakói származási helyükhöz hasonló környezetben éljenek. A talaj nélkülözhetetlen szerepet játszik a legtöbb vízinövény meggyökeresedésében, egyes halak és gerinctelenek számára a táplálkozást biztosítja, nem utolsósorban menedéket ad bizonyos baktériumoknak, melyek részt vesznek a hulladékok átalakításában. Csak azokban az akváriumokban nincs talaj – higiénikus okokból –, amelyekben szaporítás zajlik, vagy amelyeket elkülönítőnek használnak. Talajféleségekből, aszerint, hogy milyen típusú akváriumot és halakat akarunk, az igényeinknek megfelelően bőséges választék van a szaküzletekben.

A talaj alapvetően fontos a növények számára
A talaj elsőrendű feladata alapul szolgálni ahhoz, hogy a növények élni és fejlődni tudjanak. A növények gyökereikkel erősen a talajba kapaszkodnak, s a növekedésükhöz szükséges ásványi elemeket a talajból szerzik. Igaz, hogy a vízi növények a vízben lebegve-úszva is ellátják magukat, de a nyomelemeket, ásványi sókat ilyenkor is a talaj tartogatja és közvetíti a számukra. Ezek a fontos anyagok a talajból folyamatosan az akvárium vizébe szivárognak, ahol a növények elnyelik azokat.

Menedék és táplálékforrás
A talaj menedéket nyújt egyes halaknak és gerincteleneknek. Pl. számos gébféle (Gobiidae) üregeket túr magának a homokban. A kagylók úgy belefúrják magukat a talajba, hogy csak a légző- és táplálkozó szervük látszik ki belőle. Vannak olyan formájú és színezetű halak, melyek könnyen álcázzák magukat a homokban, és léteznek olyanok — főleg a fenéken élők között —, melyek folyton a talajt kutatják és onnan szerzik be a táplálékukat. Egyes bölcsőszájú halak (Cichlidaek), nevezetesen az dél-amerikai Geophagusok, befalják a homokot és a táplálékmorzsákat megtartva kopoltyúfedőjükön átszűrve köpik vissza.

A talaj fogadhatja az ikrát
Azok a halak, melyek nem egy elkülönített odúba, üregbe stb. ikráznak, azok a talajra rakják az ikráikat. Számos bölcsőszájú hal (Cichlidae) még apró gödröcskét is ás, ahova elszállásolja őket, mások kis homokvárat építenek, ahonnan maguk is szemmel tudják tartani a környéket, és őrködni tudnak, nehogy baj érje a leendő ivadékokat. A Pelmatochromisok arra használják a homokot, hogy eltömítsék vele az üreget, ahová az ikrákat helyezték.

A talaj, mint egyensúlyteremtő anyag
A talaj számos mikroorganizmust tartalmaz, tehát részt vesz az akváriumbeli környezet általános egyensúlyának fenntartásában. A biológiai szűrőkön kívül a talaj a baktériumtelepek fő területe: a baktériumok teszik lehetővé, hogy a mérgező hulladékok olyan anyagokká alakuljanak, melyek a halak számára nem veszélyesek. Minden homokszemcse felülete valóságos kis üzem, mely elnyeli a nitrogéntartalmú hulladékokat.
Jól működő akváriumok homokját gyakran használják új akváriumokban: egy marék ilyen homok ideális „oltás" az új akvárium homokjának.

Talajféleségek az édesvízi akváriumokban

Általános szabály, hogy olyan talajt kell választani, ami az akváriumban tartott halaknak megfelel. Például ne tegyünk éles, szemcsékkel teli homokot, ha vízfenéken élő halaink is vannak. Ne feledjük azt sem, hogy egy sötét alap szebb látványt nyújt a világosnál, és fölötte a halak is nagyobb biztonságban érzik magukat. Beszerezhetünk különféle színű anyagokat is, hogy természetesebb legyen a színhatás, de jobb kerülni az élénk és főleg a fluoreszkáló színeket.
Ne feledjük, hogy a talaj kémiai összetétele befolyásolja a víz minőségét. Egy édesvízi akváriumban előírás a meszes talaj, és ha a halak úgy kívánják, a savas pH-jú és enyhén kemény víz.

A kvarc
Akvarista-szaküzletekben néha lehet kapni kvarcot, ami 2-3 mm-es kvarcszilánkocskákból áll. Ez ideális anyag, feltéve ha nem olyan élesek a szemcsék, hogy felsérthetik a halainkat. Igaz ugyan, hogy a kvarcit egy idő múlva hajlamos összetömörülni, ami fékezi a víz áramlását s egyben a mélyebb vízrétegek oxigénellátottságát is.

Kavics és homok
A homokot és kavicsot főleg kvarcból és szilíciumból álló anyagok alkotják; folyóvizekből származnak, ahol a kavicsokat a víz folyása simára csiszolja. Ezt nagyon szeretik a fenéken élő, pl. csíkos bohóchalak vagy a Corydorasok (páncélos harcsafélék). A vízinövények többsége abban a homokban tud a legjobban megkapaszkodni, melyben a szemcsék 2 mm-nél kisebbek. Egyébként a túl finom homok nem tesz jót a víz áramlásának, a túlságosan vaskos viszont egy idő után rothadó zónák kialakulásához vezet. Kavicsból a legjobb olyat választani, ami 2-3 mm-es szemcsékből áll (rózsakvarcnak is nevezik). A nagyobb kavicsokból álló adagokat azoknak a halaknak tartogassuk, melyek előszeretettel széttúrják a dekorációt, mint egyes bölcsőszájú halak – Cichlidae-k –, pl. az óriás bojtos-úszójú sügér (Cyathopharynx furcifer) és a búbos szájköltő sügér (Cyphotilapia frontosa) vagy a Ioncariidae-k (tepsifejű harcsák) közül a (Glyptoperichthys gibbiceps).

Tufa
A tufa vulkáni sziklák zúzaléka. A színe vörösesbarna. Ez a színárnyalat a halak számára biztonságot ad és jól elüt tőle a növények zöld színe. A tufaszemcsék porózus szerkezete különösen alkalmas arra, hogy beletelepedjenek azok a hasznos baktériumok, amelyek átalakítják az ételmaradékokat és -hulladékokat. A tufát egyébként a szűrés alapanyagaként is használják. Az egyetlen hibája, hogy a szemcséi élesek, hegyesek és megsebezhetik a halakat

Bazalt
Fekete színű vulkanikus kőzet. A halak biztonságérzetét maximálisan kielégíti, az üvegharcsáknál illetve a feketevizes amerikai biotópoknál kifejezetten ajánlott. Az utóbbi esetben kerüljük a Corydoras-harcsák telepítését. A bazaltőrlemény, bazaltzúzalék éles szélű, bajuszkopáshoz vezethet a turkálós harcsáknál.

Sóderkavics, folyami homok
A sóder a homok és a kavics között félúton van, apró szemű kavics. A sóder remekül megfelel a páncélosharcsáknak is. A homok még a sódernél is apróbb szemű, remekül megfelel a turkáló halaknak, viszont a növények kirohadhatnak benne.

Gyöngykavics
Általában lekerekített formájú, különböző (de szolid) színű kavics. A barna, szürkés és fehéres, rozsdaszínű kavicsok megfelelnek egy átlagos társas medencébe. A turkálós halaknak sem okoznak különösebb problémát.

Márványzúzalék, egyéb zúzalékok
Többféle színben kapható, zúzott, sajnos éles szélű talajanyag, a Corydorasoknak nem feltétlenül felel meg. Egy bazaltőrlemény talajú akváriumba pár marék fehér és rozsdaszínű márványzúzalék nagyon jó színhatást fejt ki.