Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Partnerek
A Diszhal.info partnerei
Az év díszhala cikksorozat
Legújabb 10 kép
Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek12Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek10Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek09Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek07Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek06Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek04Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek03Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek02Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek17
A stressz csökkentése halainknál

Mi okozza a stresszt, és hogyan hat ez halainkra?

A stressz egy gyakran helytelenül használt kifejezés, amelyre sok akvarista úgy tekint, mintha ez lenne a fő oka más, sokkal komolyabb egészségügyi problémának. Mielőtt megbeszélnénk a stressz halakra gyakorolt hatásait, tisztázni kell a definícióját: a stressz egyfajta válasz az élőlénnyel szembeni hatásokra. A test kétféle stresszt ismer fel, és az ezekkel szembeni fiziológiai válaszok is nagyon különbözőek.

Akut stressz

Az akut stressz hirtelen jelentkezik, súlyos, és gyorsan megoldódik, vagy úgy, hogy a hal elpusztul, vagy úgy, hogy elmúlik a stresszt kiváltó ok. Egy ragadozóval történő véletlen találkozás válthat ki például ilyet. Az akváriumi, vagy tavi díszhalak számára a hálós befogás, vagy a halak kézzel megfogása szintén akut stresszt okozhat.

Az akut stressze való reagálás hasonló az embereknél tapasztalható „harcolj, vagy menekülj” reakcióhoz, amely az idegrendszer közvetítésével katekolamin hormonokat, adrenalint, és nor-adrenalint szabadít fel a mellékveséből, ami a vesék fölött található. Gondoljunk arra, amikor vezetés közben majdnem elütöttünk valamit, vagy átkelünk egy forgalmas útszakaszon – ilyenkor a szívverés és a légzés felgyorsul, a véredények összeszűkülnek, amitől elsápadunk, és az érzékszerveink felerősödnek. A test hirtelen felkészül, hogy megvédje magát, vagy hogy elmeneküljön a veszély elől.

Ez egy életmentő reakció, amely erősen beidegződött a gerinceseknél. Emiatt szabadul fel adrenalin, és nor-adrenalin a kromaffin szövetből, amikor a halakat akut stressz éri. A halaknál ennek a hormonnak ugyanazok a hatásai, mint az embereknél: emelkedett légzőszervi, és szívműködés, megemelkedett éberség, és a test a nem létfontosságú szervektől elveszi az energiát.

Akut stressz a halaknál

Krónikus stressz

A haltartásban sokkal problémásabb a stressz azon formája, amely tartós. Ezek a stresszt kiváltó okok, amelyek a halakkal szemben jelentkeznek lassan kezdődnek, fokozatosan romlanak, viszont gyorsan megoldódnak. A halaknál jó példa lehet a krónikus stresszt okozó problémákra a különböző vízproblémákkal kapcsolatos gondok, a nem megfelelő akvárium méret, az agresszív társhalak, vagy a hiányos táplálkozás. Ahogy látszik a krónikus stressz okai nagyon különbözőek lehetnek, valamint az ezekre adott fiziológiai válaszok is nagyban különböznek. Az alapvetően idegi alapú válasz helyett, a krónikus stresszre hormonális választ ad a szervezet. A vérben megnövekedett corticosteroid hormonszint segít a halaknak megbirkózni a stresszel úgy, hogy energiatartalékokat mozgósít az izmokból és a zsírból, valamint leszabályozza azon szervek működését, amelyek nem feltétlenül szükségesek a túléléshez (pl. szaporodási szervek, immunrendszer).

A vadonban a halak például olyan esetekben találkoznak krónikus stresszt kiváltó okokkal, amikor a víz szennyezett, amelyből úszás segítségével elmenekülhetnek. Akváriumban a szennyezéseket, az agresszív társhalakat, vagy a rossz táplálékot nem tudják elkerülni a halak, így a folyamatosan keletkező corticosteroid hormonoknak hosszú távú hatásuk lesz, mert a nem létszükségletű szervek elkezdenek leállni, vagy rosszul működni.

A stressz hatása a halakra

Fontos, hogy a haltartók tisztában legyenek ezzel, és megértsék, hogy a tartási körülmények milyen hatással lehetnek a halakra. A tartós stresszben élő halak lassabban nőnek, kevésbé termékenyek, fakók a színeik, és nem természetes módon viselkednek. Akár szabadidős horgászat miatt, akár díszhalként tartunk halakat, nem fognak optimálisan teljesíteni, ha stresszben élnek.

Stressz a halaknálA leglátványosabb akut stressz reakció halaktól, amikor nem megfelelő körülmények között tartották őket, egy tanulmány során látszott, amikor Zebradániókat (Brachydanio rerio) tartottak egy medencében, vagy külön medencében, de úgy, hogy lássák egymást egy ragadozó Jaguársügérrel (Parachromis managuensis). Azoknak a szerencsétlen dánióknak, amelyek egy medencében voltak a sügérrel, sokkal magasabb volt a corticosteroid hormon szintje, mint azoknak, amelyek csak látták a sügért, de másik medencében voltak, vagy azoknak a kontroll halaknak, amelyek egyáltalán nem voltak kapcsolatban a sügérrel. Érdekes, hogy azoknak a halaknak, amelyek csak látták a ragadozót, de nem voltak egy medencében vele, látványosan magasabb volt a hormonszintje, mint a kontroll halaknak.

Egy másik kísérlet során, amely szintén a látásra épült, egy csapat kalászhalat (Melanotaenia duboulayi) egy műragadozó segítségével üldöztek az akváriumban. Ezek a halak is sokkal magasabb corticosteroid hormonszintet mutattak, mint a kontroll csoport, még négy órával a kísérlet után is.

Egy további finomítás ebben a tanulmányban kimutatta, hogy ez a hatás a vadon fogott halaknál sokkal erőteljesebben jelentkezett, mint az akváriumban szaporodott társaiknál.

A fogságban tartás és a kézhez szoktatás hatása is alaposan tanulmányozásra került. Néhány Nílusi tilápiát (Oreochromis niloticus) fél óráig egy átlátszó plexilappal egy 6 literes akváriumban óvatosan a falhoz szorítottak. Sokkal magasabb légzésszámot mutattak 5 percig a kísérletet követően, mint a kontroll csoport, akik szintén egy 6 literes akváriumban voltak, de nem szorították őket az üveghez. Ezek a kísérletek jól mutatják az akut stressz reakciókat, viszont a rövid ideig tartó stresszek során előjöttek a krónikus stressz reakciók is, mert a falhoz szorított halak testében sokkal magasabb volt a corticosteroid hormon szint is még további 35 percig.

Ez a három kísérlet ugyan durvának tűnhet, és azok számára, akik már több éve tartanak halakat, úgy látszik, hogy az egyértelműen nyilvánvaló dolgokat tanulmányozták. Viszont ha szabványosítjuk a stressz faktorokat, és mérjük a hormonális reakciókat, akkor jobb rálátást kapunk, hogy a halak hogyan reagálnak szélesebb tartományú stresszt kiváltó hatásokra. Egyes ilyen stresszt kiváltó okokat ki tudunk szűrni az akváriumban, mint a ragadozó által okozott stresszt. Más okok, mint például a hálóval befogás elkerülhetetlen, ezért meg kell értenünk a halaknak okozott hatásait, és amennyire lehetséges lecsökkenteni azt.

5 lehetőség, hogy csökkentsük a halakra ható stresszt

  • Biztosítsunk halainknak megfelelő méretű akváriumot.
  • Próbáljuk meg távol tartani a halaktól a stresszt okozó fenyegetéseket: macska, hangos gyerek, ragadozó társhal, stb.
  • Etessük rendszeresen megfelelő élelemmel halainkat, hogy biztosan megkapják a számukra szükséges tápanyagokat.
  • Biztosítsuk a megfelelő vízminőséget
  • Legyünk felkészültek, és hatékonyak, amikor a halakhoz hozzányúlunk, és próbáljuk minimalizálni a halakat zavaró körülmények időtartamát.
Felhasznált források:
Practical Fishkeeping 2016 Február