Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Partnerek
A Diszhal.info partnerei
Az év díszhala cikksorozat
Legújabb 10 kép
Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek12Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek10Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek09Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek07Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek06Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek04Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek03Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek02Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek17
Készítse el saját maga a medencéjét!

A szilikon alapú ragasztók megjelenése forradalmat jelentett az üvegragasztásban, és különösen az akváriumragasztásban. Ezek a ragasztók semlegesek, elasztikusak, s használatuk olyan egyszerű, hogy bárki maga is elkészítheti a vágyainak és igényeinek megfelelő akváriumot. A medence ragasztása pontosságot igényel, mégis egyszerű feladat. Nem kell hozzá sok anyag és elég néhány szabályt betartani. Nem árt előre végiggondolni az összeállítás minden lépését, és egy pontos tervrajzot készíteni. Ha türelmesen végezzük az előkészületeket, elkerülhetjük a kapkodást, és a használatban nem fog szivárogni vagy szétesni a medencénk.

Előkészületek az üvegszabáshoz
Az üvegesnél is be lehet szerezni a megfelelő nagyságú üveglapokat, de ha egyedül akarunk dolgozni, akkor üvegvágóra, vonalzóra és az élek lesimításához és legömbölyítéséhez csiszolópapírra is szükségünk lesz. Előzőleg próbálkozzunk egy kisebb, 4-6 mm vastagságú üvegen. A munkát tanácsos kesztyűben végezni, és nagyon pontosan kell vágni, a következőképpen:

  • a nagy oldalak (elöl és hátul) = 2 x a medence hosszúsága szorozva a medence magasságával;
  • kis oldalak = 2x a medence magassága szorozva a medence szélességével;
  • az akvárium alja – a medence hosszúsága szorozva a medence szélességével.

A ragasztó vastagságára legfeljebb 1 mm-t számítsunk és az üveg vastagsága 8 mm legyen.

Vágás
Az üvegvágóval karcolt vonalnak élesnek és megszakítás nélkülinek kell lennie, különben ferdére szabjuk az üveget. Megkönnyítheti a munkát, ha előzőleg bekenjük az üveget „szagtalanított" petróleummal, ami nagyobb stabilitást ad az üvegvágónak. Számoljunk az üvegvágó vastagságával is, nehogy amiatt legyen rossz a méret. Miután a vonalat bemetszettük, tegyünk alá egy vastagabb falapot vagy kockát, és igyekezzünk a metszés mentén egyforma nyomást gyakorolni az üvegre, majd, hogy egyenes legyen a szél, egy rövid ütést is mérhetünk rá. Mikor a darab letörik, simára kell csiszolni a rücsköket, hogy baj nélkül lehessen dolgozni az üveggel.

Ragasztás
Ahogy már fentebb említettük, a kiszabott lapokat – az elő- és hátlapot valamint a két oldallapot – a megfelelő hosszúságokat egymáshoz egyeztetve a fenéklap köré helyezzük. A munkát egy tiszta papírral leterített stabil, sima felületen kell végezni. Az üveglapokat acetonnal zsírtalanítsuk, különben a ragasztó nem fog. Ne feledjük, hogy a ragasztók mérgező anyagokat tartalmaznak, ezért jól szellőző helyiségben végezzük a munkát. Először a fenéklemez hátlap felé eső szélén húzunk ragasztócsíkot, azután a hátlapot a ragasztós szélhez szorítjuk úgy, hogy az egyik fakockával kitámasztva kb. 80°-os szögben álljon. Ezután kenjünk ragasztócsíkot a fenéklap egyik rövidebb szélére, s erre állítsuk rá az egyik oldallapot, majd kenjük be ragasztóval a 80°-os szögben álló hátsó lapnak az oldallap felé eső szélét, és hajtsuk rá az oldallapra. Most a hátlap szabadon maradt függőleges szélét és a fenéklap rövidebb szélét kenjük be ragasztóval és állítsuk rá a másik oldallapot. Ezután nem marad más hátra, mint az előlapüveg beragasztása a szabadon maradt szélekhez.

Utolsó simítások
A frissen ragasztott üveglapokat átmenetileg erősítsük meg, hogy a sarkokat ragasztószalaggal fogjuk össze. Ha az üveglapok ragasztott felületeinél buborékok keletkeznek, nyomjuk meg lefelé egy kissé az üveget, s a hézagokat vizes ujjal simítsuk egyenletesre. Igaz, hogy ez nem a legesztétikusabb, de hatásosabb, mintha szerszámokkal bajlódunk, és ellenállóbb lesz a ragasztás. Ha mégis maradnának rücskök, azokat száradás után borotvapengével óvatosan eltávolíthatjuk.
Használatbavétel előtt egy közepes akváriumnak 24-36 óra száradási időt kell hagyni. A legjobb 3-4 napig várni. Mielőtt vizet öntünk a medencébe, állítsuk olyan helyre, ahol nem okoz kárt, ha esetleg mégis ereszt valahol.

A legjobb hely kiválasztása
Ne feledjük, hogy ha egyszer elhelyeztük valahová a medencét, tele vízzel, onnan már nehéz elvinni máshová. Egy 300-400 literes akvárium súlya a lakások többségében nem okoz gondot. Ennél súlyosabb medence esetében azonban tanácsos egy statikussal konzultálni. Ha fal mellé állítjuk az akváriumot, ne tegyük egészen közel a falhoz, hagyjunk helyet a csöveknek és drótoknak is. Sem a halaknak, sem a növényeknek nem tesz jót, ha az ablak elé állítjuk az akváriumot.

Egy akvárium ürtartalmának és súlyának becsült aránya

Hozzávetöleges űrtartalom (liter)
A komplett akvárium súlya (kilogramm)
50
75-80
70
100-120
100
150-180
150
220-250
200
280-320

Megerősítések
A nagy vagy igen magas akváriumokat gyakran merevítőkkel kell megerősíteni. Ezeknek két típusa ismeretes: a harántmerevítők és a merevítők. A harántmerevítők olyan 15-20 cm széles üveglemezek, melyek összekapcsolják az akvárium előlapüvegének felső élét a hátlapüveg felső élével. A merevítők 5 cm széles üveglemezek, melyeket szeletekben ragasztanak az üveglap felső részére, nehogy szétrobbanjon a víznyomástól. Ezeket még a lapok összeragasztása előtt kell felragasztani, míg a harántmerevítőket csak a ragasztás megszáradása után. A kétfajta erősitést együttesen kell alkalmazni. A merevítőket ezen kívül fogónak is felragaszthatjuk az akvárium üvegére, így nem kell kis maradék üveglécek ragasztásával bajlódnunk.