Az első ismert teljesen melegvérű halat fedezték fel amerikai tengerbiológusok, a Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) kutatói eredményeiket a Science legújabb számában ismertetik.

A melegvérűek, például az emlősök vagy a madarak szervezete hőt termel, s a környezettől függetlenül képes fenntartani az állandó testhőmérsékletet. A hidegvérűek, köztük a kétéltűek, a hüllők vagy a halak többségének testhőmérséklete a környezet hőmérsékletével együtt változik. Korábban már ismert volt, hogy a tonhal és némely cápafaj egyedei képesek felmelegíteni testük bizonyos részeit, így az úszóizmaikat, agyukat és szemüket, hogy sikeresebben vadászhassanak a mélyebb és hidegebb vizekben. Rendszeres időközönként azonban kénytelenek a felszíni rétegekbe emelkedni, hogy megóvják létfontosságú szerveiket, így a szívüket a hideg károsító hatásától.

A NOAA tengerbiológusai a tündöklőhalakat, más néven királyhalakat (Lampris guttatus) figyelték meg Kalifornia partjainál. A világszerte elterjedt faj színei valóban tündökletesen szépek: a 90 kilogrammos, ovális, oldalról erősen "ellapított" halak vöröses színű testfelületét fehér pettyek dekorálják, uszonyaik élénkpiros színben ragyognak. Az autókerék nagyságú hal 50-400 méteres mélységben él.

A kutatók a megjelölt egyedek testhőmérsékletét mérve jöttek rá, hogy az körülbelül 5 Celsius-fokkal magasabb, mint a környezetüké, ahol épp tartózkodnak. Mint kiderült, a tündöklőhal szárnyszerű melluszonyainak állandó mozgásával képes a hőtermelésre, emellett a Lampris guttatus kopoltyúinak egyedülálló felépítése minimalizálja a hőveszteséget. Az erek, amelyek a felmelegített vért szállítják a kopoltyúkba, nemcsak a szén-dioxidot "adják le", hanem egyúttal "temperálják" a hal törzsébe irányuló, oxigénnel feldúsított, hideg vért. Ráadásul a kopoltyúkat körülvevő zsírszövet "szigetelőanyagként" funkcionál, csökkentve a hőleadást.

"Még sohasem láttam ilyen kopoltyúszerkezetet" - fogalmazott Nicholas Wegner, a tanulmány első szerzője. Mint rámutatott, a melegvérűség komoly előnyöket biztosít a tündöklőhal számára. Míg más mélytengeri halfajok lomhák, a sötét, zavaros vízben meglapulva lesnek a zsákmányra, a Lampris guttatus igazi ragadozó: a melegvérűségnek köszönhetően gyorsan reagál, jobbak az agyi és látási funkciói, nagy távolságok megtételére képes.

"Korábban azt feltételeztem, hogy a tündöklőhal egy lassú, tunya lény, ám mint kiderült, valódi ragadozó, amely igen sikeresen vadászik a tintahalakra és más zsákmányállatokra" - mutatott rá Nicholas Wegner.