Az akvárium a medencéből s annak felszereléséből (világító-, szűrő- és fűtőberendezés stb.) áll. A medence mérete attól függ, hogy az ember édesvízi vagy tengervízi akváriumot akar-e készíteni, s attól is, hogy ezekben milyen állatokat akar tartani. Akváriumot egyedül is készíthetünk, aztán megvehetjük hozzá külön az állványt, de medencét is vehetünk, felszereléssel vagy anélkül.

A forma és az anyag
Bármilyen anyagot és formát választunk, gondoskodjunk egy átlátszó fedélről is, mely megóvja a világítást működtető elektromos berendezést, csökkenti a párolgást, megakadályozza, hogy por kerüljön a vízbe és főleg azt, hogy a halak "kiugráljanak" az akváriumból.

A forma
A leggyakoribb a klasszikus szögletes forma, de ezen kívül, a háromszögletűtől az oszlop formájún át a hatszögletűig még nagyon sokféle modell létezik... A hagyományos gömb formájú tartályt, amiben az aranyhalakat szokták tartani, mindenképpen kerüljük! Azon kívül, hogy az üveg görbülete eltorzítja a látványt, egy ilyen térben semmiféle egyensúly nem tud kialakulni, s a halaknak sincs megfelelő életterük. Az első akváriumunk legyen egyszerű: egy fal mellé állított négyszögletes medence berendezésével és dekorálásával nem nehéz megküzdeni. A kezdők ne kísérletezzenek válaszfalas, beépített vagy szoba közepére állított, különálló akváriummal.

Az anyagok
A legfontosabb anyag az üveg, amelynek vastagsága a medence nagyságától függ. Az üveglapokat szilikon alapú ragasztóval erősítik egymáshoz. Ezek az anyagok a vízzel szemben semlegesek, a víz sem az üvegre, sem erre a ragasztóra nem hat. A nagyobb akváriumok gyakran műgyantából készülnek, de természetesen az előlap üvegből van (egyébként léteznek más, a nyilvános akváriumok készítésére használt anyagok is). Kis medencéket PVC-ből is készítenek, de ezek hamar karcosak lesznek, viszont egyre elterjedtebb anyag a métha-akrilát, mely még az üvegnél is átlátszóbb, bármilyen formára alakítható, s a rajta esett karcolások jól polírozhatók.

A méretek
A medencék többségének magassága nem haladja meg az 50-60 cm-t. Ez a méret még lehetővé teszi, hogy a fény egészen a medence aljáig hatoljon, és hogy az ember, szükség esetén, bármit elérjen benne. Minél terjedelmesebb egy medence, annál könnyebb fönntartani benne az ökológiai egyensúlyt. Kezdőknek egy édesvízi akváriumhoz elég egy 100-200 literes, tengervízhez minimum 250-300 literes medence.

A vásárlás
Ma már többféle szabványmedencét is árulnak teljes felszereléssel. Azt tanácsoljuk, hogy a „fő akvárium" mellett legyen mindig egy-két 10-12 literes üveg- vagy PVC-tartályunk, hiszen ha netán beteg halaink vannak, szükségünk lehet egy karanténra s egy elkülönítőre is, amikor szaporodnak.

Medenceszabványok
A legáltalánosabb és legolcsóbb modellek a négyszögletes, dekorációs elemek nélküli, de olykor filtrációs rekesszel és a világításhoz szükséges armatúrával ellátott tartályok. Választhatunk összeállítható akváriumot is, amely mellé megkapjuk a szűrőanyagot, a fűtést, levegőztetést s esetleg egyéb kiegészítőket is. Mindkét esetben gondoskodjunk állványról is, melyre az akváriumot helyezzük.

Komplett medence
A komplett medencék állvánnyal, az állványhoz illő külső burkolással, borítással és gyakran alapfelszereléssel, tehát világítással, szűrő-, fűtőberendezéssel és levegőztetővel együtt kaphatók. Sok amatőr ilyen együttest szeret vásárolni, mert így nem kell sokat válogatni, s otthon mindent hamar össze lehet állítani. Sokféle és minden ízlést kielégítő modell kapható, de természetesen ezek drágábbak, mint az egyszerű szabványok.

Mérték után készült medence
Több szempont is közrejátszhat abban, hogy az ember a mérték után készített medence mellett dönt. Például, már van egy meghatározott méretű állványa vagy egy használaton kívüli kandallója... Ez esetben meg lehet rendelni a medencét egy erre specializálódott mesternél, de elkészíthetjük mi magunk is a kívánt méretre.

Alkalmi vételek
Klubokban vagy apróhirdetésekben alkalmi vételekre is rábukkanhatunk. Előfordul, hogy ez jó üzlet, főleg ha a hozzávalókkal együtt árulják. Meg kell vizsgálni, hogy nem ereszt-e a medence, nem karcos, nem repedt-e az üveg, s jól működnek-e a hozzá való felszerelések. A legjobb olyan akváriumot venni, amit előzőleg már láttunk működés közben.

A szállítás
Egy kis medencét könnyű szállítani, de a nagyméretűekhez segítséget kell fogadni. A legkisebb koccanásnak is komoly következménye lehet: szivárgás a sarkoknál, repedés stb. Szállítás közben nem árt hungarocellel vagy kartonnal óvni a medencét.

Hogyan válasszunk állványt egy szabvány-akváriumhoz?
Ha nem egy bútorba akarjuk az akváriumot beépíteni, akkor állványt kell vennünk. Vannak készen kapható, szögletes fémcsővekből hegesztett vagy farostlemezből összeállított polcok, de lehet az állvány fából barkácsolt saját készítmény, és természetesen elhelyezhető a medence egy már meglevő bútorra is. Az akvárium aljának a földtől legalább egy méterre kell lennie, így a látvány egy ülő ember szemmagasságába kerül. Az állvány legyen egyszerű, de bírja el az akvárium súlyát, és lapja legalább akkora legyen, mint az akvárium alapterülete –ennél nagyobb lehet, de kisebb nem. Teljesen vízszintes állványra van szükség, a legjobb ezt egy vízszintmérővel ellenőrizni, s ha szükséges, alátétekkel vízszintesre állítani. Ha teljesen vízhatlan és sima felületre kívánjuk állítani az akváriumot, szerezzünk be egy – az akvárium méretének és súlyának megfelelő – vízálló, előre kezelt farostlemezt, s fektessünk erre még egy polisztirolréteget is (hungarocell), mely az esetleges egyenetlenséget is megszünteti, s az akvárium is jobban megáll rajta. Egyébként a polisztirol a halaknak stresszt okozó rezgéseket is csillapítja. Vannak kiegyensúlyozó érintkezőkkel ellátott medencék, ezek is a „lengéscsillapító" szerepét játsszák, és fölöslegessé teszik a polisztirollemezt.