Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Partnerek
A Diszhal.info partnerei
Az év díszhala cikksorozat
Legújabb 10 kép
Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek12Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek10Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek09Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek07Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek06Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek04Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek03Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek02Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek17
Kiásás biztos növényültetés

Elég sok halfaj megrongálja a vízinövényeket, mégpedig nem azzal, hogy megeszi a leveleit, hanem, úgy, hogy ügyesen átrendezi a medencét, ezáltal kiássa és elpusztítja a növények gyökereit. Ennek számos oka van. Néhány félénk, vagy barlangba ikrázó faj, ha nem talál magának megfelelő menedéket, akkor úgy érzi, hogy készítenie kell magának egyet. Más halak a talajt ássák fel olyan eleségek után kutatva, amelyet a többi hal esetleg meghagyott. Néha úgy tűnik, hogy a nagyobb halak csak úgy unaloműzésből átrendezik az akváriumukat, mert nincs jobb dolguk (persze az Ő agyukban biztos van ésszerű magyarázat erre a tevékenységre, de ezt Mi nem mindig érthetjük meg). A dél-amerikai sügérektől kezdve, az ázsiai csíkféléken át, az afrikai harcsákig rengeteg féle hal áshat az akváriumban. Annak ellenére, hogy ez az ásás veszélyes lehet a vízinövényekre, azért még tarthatunk ilyen halakat egy növényes akváriumban.

Kerüljük a talajba ültetést

A legegyszerűbb módja annak, hogy egy hal kiássa egy növény gyökereit, az, hogy nem ültetjük a növényt közvetlenül a talajba. Sok olyan vízinövény létezik, amelynek nem szükséges a gyökerét a talajba temetni. Egyes növényeknek, mint pl. a Ceratophyllum demersum (Érdes tócsagaz), vagy a Najas guadalupensis (Guadelupai tüskéshínár) jobb, ha a vízoszlop felső részében úsznak. Ezek a növények kiváló jelöltek lehetnek egy olyan akváriumban, ahol olyan halakat tartunk, amelyek ásnak.
Más növények, mint az Anubias (Vízilándzsa), vagy a Microsorum pteropus (Lándzsás vízipáfrány) akkor érzik magukat a legjobban, ha egy kemény tereptárgyra helyezzük őket, úgy, hogy a rizómájuk nincs a talajba temetve. Ha odakötözzük őket a tereptárgyra, és elegendő időt hagyunk, hogy a növény gyökere hozzátapadjon, akkor ezután csak nagy erőkifejtéssel lehet leszedni onnan őket, és a halak inkább a talajt fogják ásni, minthogy megpróbálják a növényt leszedni a helyéről.

Anubias

Növények, amelyeknek nagy gyökérzetük van

Bizonyos növények olyan szétterülő, nagy gyökérzetet növesztenek, amely nehézzé teszi a kiásásukat. Ha ilyen növényeket ültetünk, mielőtt a halakat beletesszük az akváriumba, és elegendő időt hagyunk, hogy kifejlesszék a gyökereiket, akkor ez nagyban megnehezíti a halak számára a növények kiásását. Még ha a növény gyökerének kis részét sikerül is kiásniuk, akkor sem pusztul el a teljes növény, és csak akkor tudják a halak teljesen kiásni, ha az összes tartógyökeret kiássák, aminek azért kicsi a valószínűsége. A leggyakrabban kapható, nagy gyökérzettel rendelkező növények a Nymphhaeceae (tündérrózsafélék) családjából származnak. A megtévesztően törékeny leveleik ellenére, ha békén hagyják a növény gyökérzete az akvárium teljes alapterületét képes benőni. A nagyobbra növő Nymphaea-k, amelyeket a kerti tavakban is szoktak alkalmazni, képesek a teljes környezetüket elfoglalni.
Az Echinodorus (kardfű félék) egy másik nagy gyökérzetet növesztő növénycsalád. A visszavágott gyökerű növények, amelyeket a kereskedésekben lehet kapni, jó támpontot adnak, hogy mekkorára képesek nőni a gyökerek, ha van elég hely hozzá az akváriumban. Ezek gyökérrendszere könnyen elérheti a növény gyökér feletti részének kiterjedtségét, és a talajban található nagyobb tárgyakat is képesek beszőni, amellyel további horgonyként szolgálnak a növénynek.
Különös módon, az olyan növények, amelyek oldalsó indákat növesztenek, azok is megfelelőek lehetnek. Egyenként az ilyen növényeknek nincs túl erős gyökerük, de ha elszaporodnak, és keresztbe-kasul nőnek, akkor olyan gyökér- és indarendszert alkotnak, amely megnehezíti a kiásásukat. Ilyen lehet a Sagittaria subulata (Úszó nyílfű), Helanthium tenellum, Vallisneria spiralis (közönséges valiznéria).

Cserépbe ültetés

Továbbá még valami képes megállítani az áskálódó halakat, hogy tönkretegyék a növényeink gyökerét, mégpedig ha nem tudják elérni azokat. Ha a növényeinket agyagcserépbe ültetjük (ezek elég nehezek ahhoz, hogy azonnal lesüllyedjenek a talajra, és elég erősek, hogy a halak ne törjék szét őket), és úgy ültetjük el őket a talajba, majd körbevesszük nagyobb kövekkel, amelyeket a halak nem tudnak elmozdítani, akkor még az olyan halak sem tudják kiásni a növényeket, amelyek esetleg alagutat ásnak a talajban. Ezzel a módszerrel elég a cserépbe tenni a drága, növények számára kifejlesztett talajt, és az akvárium többi részében használhatunk olcsó sódert, vagy homokot, amelyben a halak kedvük szerint áshatnak.

Földevő sügér

Hírhedt áskálódók

Természetesen sokkal több hal van, amennyiről egy ilyen rövid részben szólni lehetne, de azért van egypár hal, amelyre mindenképp oda kell figyelni. Valamint nem beszéltünk még az olyan halakról sem, amelyek növényevők, és amelyeket ezek az opciók nem gátolnak meg a növények tönkretételében.
A Geophagine (földevő) sügérek Dél-Amerikából származnak, és jól ismert, hogy táplálkozásuk során a talajt forgatják át élelem után kutatva, erről kapták nevüket is. Az aljzatot persze nem eszik meg szó szerint, csak átforgatják a szájukban, és kigyűjtik belőle az ehető élelmet, majd kiszórják a maradékot a kopoltyújukon keresztül. Habár mindenevők, a növényeket csak közvetve veszélyeztetik - inkább a húsos táplálékokat részesítik előnyben-, amikor az élelem után kutatva kiássák azok gyökereit.
A Synodontis-ok olyan afrikai harcsák, amelyek közismertek vonzó pöttyös, csíkos, és rácshálós mintázatukról. Sokuk azokból a Nagy-hasadékvölgyben található tavakból származik, amelyek otthont adnak a gyönyörű színezetű afrikai sügéreknek is. Habár sok afrikai sügér nagy örömmel fogyasztja a növényeket, a Synodontis harcsák csak ritkán csipkedik meg azokat, a probléma inkább, hogy élelem után kutatva kiássák azok gyökereit, vagy éjszakai életmódjuk miatt menedéket ásnak a növények tövénél, amivel szintén meggyengítik azokat.
A díszcsíkok közismertek arról, hogy képesek bepréselni magukat a legkisebb résbe is. Az olyan hosszú, vékony testű csíkok, mint a Misgurnus anguillicaudatus (Mandzsucsík) gyakran félig, vagy teljesen beássa magát a talajba. Még a nagyobb testű csíkok is lelkesen fúrnak alagutakat gyökerek, vagy kövek alá, ha nem találnak az akváriumban maguknak megfelelő búvóhelyet. A csíkfélék alapvetően rovarevők, sőt sokukról közismert, hogy nagy csigafalók, képesek hatalmas mennyiségű nem kívánatos csigától megszabadítani a medencét, ezért ameddig elegendő táplálék és búvóhely áll rendelkezésükre, addig nem nagyon áskálódnak a talajban. Célszerű számukra üreges gyökereket, vagy PVC csöveket behelyezni, ahová kedvükre elbújhatnak.

Növények és talajtúró halak együtt tartása

Tehát legközelebb, ha olyan akváriumba akarunk növényeket telepíteni, amelyben hasonló halak élnek, akkor célszerű megvizsgálni, hogy az adott halak étrendjében mekkora szerepet töltenek be a növényi táplálékok, és ha nem túl jelentős a növényi eledel, akkor a fenti technikák segítségével sikeresen együtt tarthatjuk a halakat a növényeinkkel.