Az ember által mesterségesen létrehozott állatok egy sok vitára okot adó téma volt az elmúlt 20-30 évben. Ugyan az emberiség már 15000 éve háziasít, vagy szelídít meg állatokat, mégis ez a téma manapság két ellentétes tábor heves vitáitól terhes. Sajnos az értelmes párbeszéd helyett, amely mindenki látókörét bővíthetné, sok kritikus hang mindenféle hozzáértés nélkül csak lesajnálja ezeket az állatokat. A téma támogatói egyszerűen semmibe veszik a kritikákat, vagy még rosszabb. Az a véleményem, hogy beszélni kell erről a problémáról, mert az ember által létrehozott halak már hosszú ideje velünk vannak, és velünk is maradnak, gondoljunk csak a Koi pontyra (Cyprinus carpio), vagy az Aranyhalra (Carassius auratus). Az ember által megalkotott halaknak és garnéláknak többféle formája létezik, amelyeket négyféle nagyobb kategóriába lehet sorolni:

• Mutánsok: azok az élőlények, amelyeket bizonyos spontán, vagy mesterséges mutációból adódó jellemvonások alapján választunk ki (albínó, szín, úszóforma, testalkat), mint például a megszámlálhatatlan Aranyhal forma, Koi ponty, Guppi, fátyolos úszójú halak, tömzsi testű halak, stb.
• Hibridek: olyan halak utódai, amelyek különböző fajok keresztezéséből, vagy különböző populációk keresztezéséből származnak. Például a kereskedésekben manapság mindenütt jelenlévő Flowerhorn sügerek, Papagájsügerek, Betták, Vitorláshalak, Diszkoszhalak, Kardfarkú halak, és garnélák.
• Genetikailag módosított halak (GMO): ilyenek például az egyre gyakrabban kapható GloFish halak, amelyeket tetrákból, dániókból, vagy márnákból hoznak létre.
• Fizikailag módosított halak: a tetovált, színezett, festett halak.

A jók:

A mutánsok és a hibridek között vannak olyan vérvonalak, amelyek már stabilnak nevezhetők, és szinte mindenki elfogadja ezeket. Ilyenek például a papagájplattik, és kardfarkú halak bizonyos színváltozatai, a fekete Ékfoltos razbórák, vagy a Szumátrai díszmárna arany változata. Érdekes módon a Flowerhorn sügérek piacra kerülése nagy felzúdulást okozott az akvaristák körében, miközben sokuk boldogan tenyészti a különböző kardhal, vitorláshal, vagy garnéla hibrideket. Lehetséges, hogy nem tudják, hogy a színpompás plattik, és karfarkú halak nagy többsége a Xiphophorus maculatus és a Xiphophorus hellerii, vagy a Xiphophorus variatus fajok keresztezéséből jött létre több generáció alatt. Vagy sok Vitorláshal színváltozatot a különböző helyeken élő populációk keresztezésével tenyésztettek ki. Ami szintén igaz rengeteg Diszkoszhal vérvonalra, vagy színpompás garnélára is.

A GloFish például többféle, a színezetükért felelős gént hordoz, amelyeket medúzákból, vagy egyéb más forrásokból vettek át, ezeken felül viszont egy genetikailag „normál” halról beszélünk, sok esetben kevésbé különbözik az eredeti vadon élő haltól, mint egy mutáns, vagy hibrid hal. Sokak szemében a génkezelt halak már az akvarisztika végzetét jelentik, mégis sok fiatal akvaristának tetszik ez az irányvonal. Mások úgy tekintenek erre, mint a képregényekre, ami irodalomi szempontból nem sok értéket képvisel, mégis megtanítja a gyerekeket olvasni. Többen úgy gondolják, hogy ezeken a halakon keresztül sok kezdő kedvet kap normál fajok tartásához is, és az akvarista hobbi számára ez egy kisebb rossz, mert így lesz akvarista utánpótlás.

Végsősoron amíg egy hal normálisan képes úszni, és ugyanúgy viselkedik, mint az eredeti faj, addig az ember által mutáció, vagy keresztezés segítségével létrehozott vérvonalak nem vetnek fel etikai kérdéseket. A hibrideket viszont néven kell nevezni, és nem szabad más fajként, vagy formaváltozatként árulni őket. Ez kifejezetten igaz a Szivárványhalakra, amelyek könnyen kereszteződnek, és utána már nehéz megkülönböztetni őket az eredeti fajoktól. Ezért is nagy felelősség a vadon fogott halak vérvonalát tisztán tartani.

A rosszak:

Sok mutáns, és hibrid hal esetén a kinézet csak egyéni ízlés kérdése, viszont létezik néhány hal, amelynek nagyarányú eltorzulása miatt (felfújt, eltorzult gerincű, koponya deformációs) alig képes úszni. Némelyik papagájsügér annyira eltorzult, hogy nehezen képes enni is. Vagy léteznek olyan torz testű ráják, amelyek teste nem kör alakú, hanem bizonyos részei hiányoznak, és amelyeket denevér-rájáknak hívnak. A legtöbb ilyen torz testű halat Ázsiában hozzák létre, ahol nagy keletje van az ilyen példányoknak. Véleményem szerint tartózkodni kell az ilyen halak megvásárlásától és árusításától.

A csúnyák:

Talán mondanom sem kell, de a festett, tetovált, vagy más módon megkínzott halaknak nincs helye az akvarisztikában. Az élő állatok fizikai módosítása nem indokolható semmilyen módon, és sérti az alapvető állati jogokat. Egyes aranyhal változatokat is ilyen módszerekkel hoztak létre, viszont ezeket többnyire csak bizonyos aranyhal őrültek tartanak, és szerencsére a legtöbb ilyen vérvonal nem elég erős ahhoz, hogy megjelenjen a kereskedelemben.

Állítsunk fel szabályokat és határokat

A fenti példák is mutatják, hogy nincsen határozott jó, vagy rossz, kivéve, ha egy hal szenved az ember által okozott fizikai módosulásoktól. A halrajongóknak és a piacnak össze kellene ülnie, és meg kellene határoznia alapvető morális és erkölcsi szabályokat, és ezeket az irányelveket be kellene tartani az akvarisztika kereskedelemben. Ez talán jobb megoldás, mint a korlátozó jogszabályok és rendeletek, amelyeket szinte lehetetlen végrehajtani. A GloFish illegális Európában, mégis beszerezhető, ha tudjuk, hol keressük. Ismerősen hangzik? Ugyanez történik az illegális drogkereskedelemben is, annak ellenére, hogy milliárdokat költünk a megfékezésére. Éppen ezért csak egy zseni gondolhatja azt, hogy a halak feketepiaci kereskedését hatékonyan korlátozhatjuk.

Hobbiszerető emberként, és kereskedelmi dolgozóként is meg kell határoznunk valamilyen határt. Ha mi nem tesszük, akkor majd más megteszi helyettünk, és nem biztos, hogy tetszeni fognak azok a korlátozások. Mi haltartók vagyunk azok, akik tudják, hogyan tartsunk egy halfajt egészségesen, ismerjük az igényeiket, és tudjuk mi az, amit rosszul viselnek. Következésképpen mi vagyunk a legjobb pozícióban ahhoz, hogy értelmes szabályokat ajánljunk, határokat, és ha szükséges törvényeket, amelyek szabályozzák az akvarisztikai kereskedelmet.