Pinacouan folyó, Fülöp-szigetek (forrás: Aquapress-bleher)

Heiko az északkeleti Luzon régióban kutatásai során először a Pinacouan folyót vizsgálta meg, ami a Horgászati és vízgazdálkodási igazgató, Jovita P. Ayson asszony segítségének köszönhetően, tökéletesen meg is volt szervezve. Egy hosszú autóút után Aqugaddanban egy gyors hajó várta, hogy elvigye Heikot és a felszerelését, valamint a segítőit fölfelé a folyón egy gyönyörű területre.

Pinacouan folyó, Fülöp-szigetek (forrás: Aquapress-bleher)

Pinacouan folyó, Fülöp-szigetek (forrás: Aquapress-bleher)

Ez egy gyönyörű folyó, kristálytiszta vízzel, de nagyon nehéz megközelíteni és végül is gyalogolni kellett, mert meg akartuk nézni a mellékfolyóit is.

Pinacouan folyó, Fülöp-szigetek (forrás: Aquapress-bleher)

Az összes felszereléssel együtt gyalog jutottunk el Nababalayan faluba, amit az itt lakókról neveztek el, akik kukoricát termesztenek az egész völgyben. Ez egy nagyon kis közösség és az összes nő annak a pataknak a szélén mosott, amiben kutatni szerettem volna.

Pinacouan folyó, Tilapia sparrmanii (forrás: Aquapress-bleher)

Pinacouan folyó, sárga pettyes csiga és garnéla (forrás: Aquapress-bleher)

Pinacouan folyó, édesvízi rák (forrás: Aquapress-bleher)

Sajnos méreggel halásztak a folyóban, hogy elkaphassák azokat a garnélákat, amiket megesznek. Előtte már gyűjtöttem a folyó fő ágában is, de csak néhány betelepített kisebb Tilapia sparrmanii-t találtam. A falu melletti mellékfolyóban csak egy beteg Tilapiát (jobbra), egypár megmaradt garnélát, egy szép sárga pettyes csigát és egy édesvízi rákot találtam (amelyik megúszta a mérgezést).

Pinacouan folyó, Fülöp-szigetek (forrás: Aquapress-bleher)

A kis közösség vezetője Dante Danao nagyon együttműködő volt és elmagyarázta, hogy miért mérgezik a folyót. A vezetőnk Tony és a barátaink Manilából (Eric és Jonathan), akik egész végig a felszerelésemet cipelték, fordítottak és egész úton segítettek. A Nababalayan-ok a kukoricából élnek, amit a környező hatalmas völgyben termesztenek, és évente kétszer kell betakarítani, emiatt kell nekik növényvédő szereket használni, amit felhasználnak a folyókban is a halászathoz.

Pinacouan folyó, Fülöp-szigetek (forrás: Aquapress-bleher)

Pinacouan folyó, géb (forrás: Aquapress-bleher)

Pinacouan folyó, géb (forrás: Aquapress-bleher)

Pinacouan folyó, géb (forrás: Aquapress-bleher)

Üres kézzel tértünk vissza, és csak a folyó gyors folyású szakaszán, ahol a Tilapiák nem képesek megélni, ott találtunk néhány őshonos gébfélét (egy helyi halász segítségével), amelyek túlélték a mérgezést, a növényvédő szereket és a betelepített halak invázióját. Az összes többi őshonos hal, amely ezekben a folyókban élt több millió évig, már csak történelem. Sohasem tudjuk meg, hogy mik éltek itt egykoron…