Az akvárium nélkülözhetetlen része
Ha a dekoráció nem hasonlít a természetes környezethez, akkor nem igazán vonzó, még akkor sem, ha sok benne a növény (talán kivétel a holland akvárium, melyben a növények elrendezése kifejezetten a dekorativitást szolgálja). Sokkal nagyobb egy akvárium esztétikai értéke, ha megtalálhatók benne egy igazi vízi táj fő elemei.
Ha a halakat egy csupasz medencébe tesszük, stresszes állapotba kerülnek, de egy szépen dekorált akváriumban természetes a viselkedésük és a legpompásabb színeikben parádéznak. A jó dekoráció menedéket és búvóhelyeket kínál, de szabad teret hagy az úszásra is. Jó néhány halfaj a dekoráció elemei közé rakja le az ikráit. Tehát a dekoráció arra is való, hogy kellemes életteret, környezetet biztosítson a halaknak, olyat, amelyben minden szükségletüket kielégíthetik.

Menedék az állatoknak
A kis odúk, sziklafalak, a kusza növényzet és más búvóhelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a halak és a helyváltoztatásra képes gerinctelenek (rákok, tengeri csillagok stb.) jól érezzék magukat. A nagy afrikai tavakban élő Cichlidae-k (bölcsőszájú halak), melyeknek természetes környezetben a „dekorációjuk" nagyrészt sziklaomladékokból áll, az akváriumban is a töréseket, réseket keresik, ahová társaik agresszivitása elől elmenekülhetnek. A diszkoszhalak a növények ágai közé rejtőznek, míg a karib-tengeri Gramma loreto villámgyorsan a sziklarésekbe menekül. A korallszirtek halainak természetesen a sziklák és a korallerdők kínálnak menedéket s egyben meg is védik őket a betolakodóktól.

Az ikrák otthona
A legtöbb halnak olyan mozdulatlan dekorációra is szüksége van, mely nem engedi szétlebegni a vízben az ikrákat. El kell tehát helyezni olyan elemeket is az akváriumban, melyek alkalmasak erre. A diszkoszhalak például függőlegesen álló gyökerekre ikráznak, a folyóvízi bölcsőszájú halaknak, mint a bíborhasú sügér (Pelvicachromis pulcher), odúra van szükségük a békés ikrázáshoz. A Loricariidae-k, mint a Glyptoperichthys gibbiceps vagy a Hypancistrus zebra kedveli a gyökerek és kifordult kérgek közötti zugokat. A bohóchal viszont keres egy lapos követ a tengeri rózsája közelében és arra teszi le az ikráit.

Az édesvizek természetes dekorációja

Akár édesvízből, akár tengervízből szerzünk be dekorációt, mindenekelőtt arra ügyeljünk, hogy mérgező anyagoktól mentes legyen. Egyes sziklákra rátapadhatnak nehézfémek és mindenféle veszélyes mérgek, pl. arzén. Vannak olyan fák, mint a szilfa vagy a tűlevelűek, melyek szintén károsak. Ezen kívül tudni kell azt is, hogy a különféle kövek milyen hatással vannak a víz pH-jára és keménységére. A meszes kövek hajlamosak ezek értékeit növelni, miközben a halak, mondjuk, éppen alacsonyabb pH-t és keménységet kívánnának. Ha meg akarjuk tudni, hogy egy kőnek magas-e a mésztartalma. öntsünk rá egy-két csepp ecetet. Ha pezsegni kezd rajta, akkor sok benne a mész.

Kőzetek
Származásuktól függően három típusukat különböztetjük meg: üledékes kőzetek, melyek az anyagok felhalmozódásából (ülepedéséből) jönnek létre; vulkanikusak és a metamorf kőzetek — utóbbiak a korábban létező kőzetek átalakulása során jöttek létre, amikor az idők folyamán más és más körülmények közé kerültek. Édesvízi akváriumokban az üledékes kőzetek közül elsősorban a szilikátos homokkövet használják (a mésztartalmúak, mint pl. a dolomit, csak azoknak a halaknak felelnek meg, melyek keményebb vizekhez alkalmazkodtak). A szilikátos kőzetek könnyen kopnak és gömbölyi kavicsokká csiszolódnak. Ezeket kőhalmokból, omladékokból könnyű beszerezni, szépen lehet velük építkezni.
A vulkanikus kőzetek, mint a gránit, nehezek, élesek és a beszerzésük se könnyű. Ezzel szemben a magmatikus kőzet, bár szintén éles töredékekből áll, jól használható, porózus szerkezetében szállást kínál a hasznos baktériumoknak, s így részt vesz a hordalékok és az ürülék átalakításában.
A metamorf palaféleségek igen népszerű kőzetek az akvaristák körében. Kedvelt a fekete pala éppúgy, mint a színes palák, melyeket szépen el lehet rendezni egymáson.

Gyökerek
Az üzletekben kapható „tőzegláp" gyökerek (olyan gyökérnyúlványok, melyek hosszú időt töltöttek el savas ,,tőzeglápos" környezetben), nem mindig adnak lökést egy hatásos kompozíció megteremtéséhez. De akárüzletből, akár a természetből szerezzük be, a dekorálásra szánt gyökereket jól meg kell tisztítani: a port és más szennyeződéseket erős, de soha nem fémkefével jól le kell tisztítani, s utána nem árt forrásban levő vízben főzni egy kicsit, hogy megszabaduljanak a bennük lévő természetes színezőanyagok egy részétől legalább. Mert tény, hogy a gyökerekben levő ,csersavakból" ennek ellenére maradni fog valami és meg fogja színezni egy kicsit az akvárium vizét. Csak amikor már egy évnél is hosszabb időt töltött el egy-egy ilyen gyökér az akváriumban, akkor szűnik meg teljesen a „színező hajlama". Ha egy kis aktív szenet is teszünk a vízbe, akkor elkerülhetjük ezt a kellemetlenséget.

Ágak
Többféle fa is jól használható: tölgy, fűz, bükk, szőlőtő és főleg a nyárfa. Ne feledjük, hogy a száraz ág is hamar rothadásnak indul, ha víz alá kerül, és még akkor is, ha előzőleg jól megtisztítottuk. Ezért ezek a dekorációs elemek nem hosszú életűek – hacsak nem borítjuk be egy réteg epoxigyantával, mely elszigeteli a víztől. Ezzel szemben a bambusz természetes állapotban is felhasználható a regionális ázsiai akváriumokban.

Kérgek
Csak a jó minőségű parafatölgyek kérge használható fel az akváriumokban. Sajnos a vízben hamar tönkremennek, akár a faágak, de ennek elkerülésére a kérget is konzerválhatjuk epoxigyantával. A „fél-cilinder" alakúra tekeredett formák menedékül is szolgálnak, de ikrázó-helynek is biztonságosak. Mivel a parafa és minden kéreg lebeg a vízen, nehezékkel vagy más módon a talajhoz kell rögzíteni.

A megkövesedett fa
Ezek a fák sivatagi környezetből származnak, s egyfajtaképpen fosszilizálódtak, megkövesedtek, mert eredeti szerkezetük kvarcos ásványi anyagú szerkezetté alakult. Az ilyen fatöredék tulajdonképpen az akvárium egy semleges kőzete lehet csupán, bár még látszanak rajta a farostok vonalai, melyek sejtetik az ág vagy törzs eredeti formáját. A színük világos. Nagyon esztétikus dekorációk, csak sajnos nagyon drágák és ritkák.

Mesterséges dekorációk

Nagy medencékben hasznos a mesterséges dekoráció, mely lehetővé teszi, hogy az akvarista szabadon engedje a képzeletét, és könnyedén játsszon a formákkal s az elrendezéssel. Egyesek a természetes látványokat utánozzák (sziklák, faanyagok...) mások a legkülönbözőbb tárgyakat helyezik el az akváriumban: amforákat, oszlopokat, nem létező csiga- és kagylóféléket, sőt űrhajósokat... A lehetőségek, sajnos, minden igényt kielégítenek...

Polisztirol
Ez volt az első mesterséges anyag, amit akváriumok dekorálására felhasználtak. Ez az anyag egy meleg drótszállal is könnyen faragható, de formázható meleg levegővel működtetett fémpácolóval vagy egy kisebb hegesztőpisztollyal is. (Óvatosan kell dolgozni, mert gyúlékony, és égés közben mérgező gázokat termel.) Ebből az anyagból bármilyen dekorációt készíthetünk, amit képzeletünk és szakértelmünk lehetővé tesz. Az elkészült polisztirolblokkokat vonjuk be több rétegben epoxigyantával. Ezzel elkerüljük, hogy mérgező anyagok szabaduljanak fel belőlük. A medencében persze fixálni kell ezeket az elemeket, mert a műanyag könnyű és fent lebeg a víz felszínén. A végső simításokkal természetessé lehet tenni a készítményt úgy, hogy az utolsó epoxigyanta rétegbe megfelelő színű festéket keverünk, és még a száradás előtt finoman beszórjuk a felületet homokkal, hogy még természetesebbnek tűnjön.

Poliuretán
Aeroszolos flakonban is kapható. A poliuretán hab, a megszilárdulása előtt, a kinyomott mennyiség húszszorosára is felduzzad. Késsel vagy más vágóeszközzel lehet a megfelelő méretre, alakra vágni. Akárcsak a polisztirolkészítményeket, a poliuretánból készült dekorációkat is több réteg epoxigyantával kell borítani. Az aeroszolos flakon nagyon praktikus és nem drága. A poliuretánnak nagy előnye, hogy jól tapad az (enyhén nedves) üveghez, ezért a dekorációt közvetlenül az akváriumban készíthetjük el. Ha elkészültünk, a gyantába kevert színes festékekkel és homokkal ugyanúgy tökéletesíthetjük a művet, mint a polisztirol dekorációk esetében.

Terrakotta és kerámia
A kereskedelemben kapható dekorációknak nem elhanyagolható része a terrakotta és a kerámia. Ezek az álgyökerekkel befont, elsüllyedt spanyol aranyszállító vitorlások kémiai szempontból semlegesek. Hamis sziklák és kövek is készülnek kerámiából, s ezek úgy néznek ki, mint az igaziak: még porózusak is, hogy ne legyenek nehezek. A kis virágcserepek is fontos szerepet játszhatnak az akvárium életében: feldöntve biztonságos helyet kínálnak az ikrák számára, de a diszkoszhalak is elbújhatnak bennük. Ha a cserepet félig a földbe nyomjuk, a törpe cichlidaek találnak benne menedéket.

PVC, tégla, beton
Ezek az anyagok esztétikai szempontból igazán nem vonzók, de jól szolgálják a dekorációk megtartását, megtámasztását, ezért rendszerint nem is látszanak. A PVC és a tégla kémiailag semleges. A tégla sok rejtekhelyet kínál. A PVC-ből a szintetikus dekorációba beépülő folyosókat lehet kialakítani; ezeket a tengeri akváriumokban is élő murénák és egyes gébhalak nagyon kedvelik, de az édesvizek lakói közül a hosszúra nyúlt Mastacembelus-félék (nyilascsőrű halfélék) is szívesen használják.
Gyakran előfordul, hogy a nagy akváriumok dekorációjának szerkezetét műkőbetonnal támasztják alá. Előtte több hétig gyenge savas oldatban kell áztatni, hogy megszűnjön a lúgos kémhatása.

Legyünk óvatosak!
A szintetikus anyagokból álló dekorációk előállítása közben néhány szabályt és biztonsági előírást mindig szigorúan be kell tartani. Ezek az általában felmelegített állapotban használt anyagok mérges gőzöket bocsátanak ki magukból. Ezért, rendszeres időközönként kis szünetet tartva, mindig jól szellőző helyen kell dolgozni velük. Ajánlatos kesztyűt és védőszemüveget venni és valami használt ruhába bújni, amit nem sajnálunk. Amikor a gyantával frissen kezelt dekorációt a helyére tesszük, figyeljünk arra, hogy a fejünk a medencén kívül maradjon, nehogy belélegezzük a felszálló mérges gőzöket. Egyébként az ilyen munkát a legjobb olyankor végezni, amikor jó idő van és a szabadban dolgozhatunk.