Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Az akvárium vizének kezelése


I. Az akvárium mint a lakás dísze

Egy jól elkészített akvárium legyen összhangban a szoba többi berendezésével, jól látható és könnyen kezelhető legyen. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az alkalmazott technikai eszközök hozzáférhetőek, egyszerűen tisztíthatók legyenek. A lakásban tartott édesvízi akváriumokat alapvetően négy típusra oszthatjuk:

  • A holland típusú akváriumban halak alig vannak, vagy egyáltalán nincsenek. Úgy néz ki, mint egy víz alatti kert, amelyet túlnövényesítettek. Ehhez nagy, legalább egy méter hosszú medence, jó és egyenletes megvilágítás szükséges. Az esztétikusan elrendezett növények látványa nyugtatja a szemet, és kellemes hangulatot kölcsönöz a szemlélőnek.

Holland típusú akvárium

  • A biotóp akvárium egy miniatűr szeletkéje a természetnek. Összeillő hal- és növényegyüttes az eredeti élőhelynek megfelelően. A biotóp akvárium nem mindig készíthető el könnyen. Előfordul, hogy bizonyos területeken a növényzet igen gyér, fajszegény, vagy esetleg a halak nem mutatósak. Ebben az esetben a berendezéshez a növényeket vagy halakat a közeli területeknek megfelelően válasszuk ki!

biotóp akvárium

  • A paludárium az akvárium és a terrárium kombinációja. Vízrészből és az adott földrészre jellemző partszakaszból áll. A vízben halak vagy kétéltűek vízinövényekkel, a parton pedig mocsári és szárazföldi növények, esetleg hüllők élnek. A paludáriumot dekoratívabbá tehetjük broméliákkal és orchideákkal. Fenntartása gondos ápolást és igen sok munkát, valamint bonyolult technikai berendezéseket igényel. (Gondoljunk csak arra, hogy a növények levelein éjszakára nem maradhat víz, mert különben rövid idő alatt kirothadhat. Ezért egy külön ventillátor fújja le a párát, mint valami műszél. De ugyanakkor a kívánt páratartalomnak is meg kell lennie a növények megfelelő növekedéséhez.) Valószínű, hogy ezért találkozunk ritkán paludáriummal mint lakberendezési tárggyal.

paludárium

  • A vegyes akvárium a leggyakrabban előforduló típus. Különböző fajú (szinte mindig trópusi eredetű) halak és növények együttese. Nem meghatározó szempont a fajok földrajzi előfordulása. Olyan halakat válogassunk össze, amelyek jól tűrik egymást, nem verekszenek, s hasonló életkörülményeket igényelnek (hőmérséklet, vízösszetétel, takarmányozás). Az akvárium mérete ebben az esetben a benne tartandó halak méretétől, illetve számától függ. Általánosságban: kisebb méretű halak esetében 5 liter űrtartalmat számítunk egy állatra, szellőzés, szűrés nélkül. Minél nagyobb egy akvárium, annál könnyebb a fenntartása, sőt kevesebb munkát igényel.

II. Halfajok szerinti akváriumtípusok

El kell dönteni, hogy a medencében milyen halakat szeretnénk majd tartani, mert már ez is meghatározza az akvárium méretét, formáját és berendezési tárgyait.

  • A pontylazacos akvárium akkor mutat jól, ha hosszúkás, lapos, amelyet alacsony növényekkel telepítünk be, és kisméretű szűrőt – esetleg talajszűrőt – választunk hozzá. Mivel többnyire csapathalakról van szó, a medence méretétől függően állítjuk össze a halakat. Egy 80-100 literes pontylazacos akváriumba 50-60 darab – 5-féle halból 10-12 db – halat tehetünk. Az ajánlott berendezési tárgyak különböző vasfák, gyökerek, valamint jávai moha. Lágyabb, 5-6 nk°-s vízzel töltsük fel a medencét.
  • A márnás akváriumba olyan halakat tehetünk, amelyek egyébként csipkelődősek, gyors mozgásúak. Berendezésük – mivel nem növényevők – szépen növényesített akvárium lehet. Társíthatunk hozzájuk különféle dániókat és harcsákat.
    A vízminőségre sem érzékenyek, a közepesen kemény (12-14 nk°) semleges (7 pH) víz megfelel számukra.
  • A sügéres akváriumok sokfélék lehetnek:
    – A dél-amerikai törpesügérek általában békés természetű halak, amelyek más, kis testű hallal társíthatók. Medencéjük sose legyen nagyon világos, inkább kissé barnított vizű, sötét talajú. Növényként a Microsorium és a jávai moha ajánlható.
    – Az afrikai közepes, vagy nagy testű sügérek akváriuma többnyire sziklás búvóhelyekkel ellátott, viszonylag kevés növényt tartalmazó medence. A talaj legtöbbször finom sóder vagy homok. Természetesen ezek között is vannak olyan – békés – halak, amelyek egy szépen benövényezett akváriumban nem tesznek kárt.
  • A diszkoszok (bár ezek is sügérek) teljesen kü- . lön kategóriát képeznek. Akváriumukat berendezhetjük szépen kardfüvekkel, vékony homokréteggel az alján. De mindenképpen tudnunk kell, hogy ha betegség miatt kezelni kell a halakat, akkor ez az általánosan 28-30 °C-on tartott halaknál további 4-5 °C-os hőmérséklet-emelést jelent, amit kevés hal és növényfaj visel el, nem is beszélve az alkalmazott gyógyszerekről.
  • A vegyes akvárium berendezése is tetszőleges, természetesen figyelembe véve a benne lévő halfajok igényeit.
  • A harcsás akváriumban sok gyökér és búvóhely van, amiből következik, hogy halainkat – rejtőzködő életmódjuk miatt – nappal ritkán láthatjuk. Természetesen itt is vannak kivételek, hiszen a páncélosharcsák számos faja nappal is aktív (C. pygmaeus, C. hastatus, C. panda, C. sterbai). A növényeket célszerű ültetőedényekbe, cserepekbe tenni, mert a harcsák hamar kiturkálhatják őket.
  • Speciálisan berendezett akvárium szükséges néhány halfajnak. Ilyen például a gömbhalak akváriuma, amelyet kellő számú búvóhellyel kell ellátni, hogy halaink ne tépjék egymást. A csigasügérek medencéjében a homokos talajon több csigaházat helyezünk el, hogy a halak választhassanak közülük megfelelő búvó- és ikrázóhelyet.
  • A tenyésztőakváriumok általában nem látványosak, csupán a célnak kell megfelelniük.