Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
A halak genetikája

Ahogyan a díszhalakat szaporították generációkon keresztül az akváriumokban, úgy alakult ki érthető módon egy tendencia, hogy mindig a legszínesebb és legszebb halakat válasszák ki tenyésztésre. Emiatt manapság nagyon sok népszerű akváriumi díszhal sokkal élénkebb színű, mint a vadon élő társaik. A modern technikák elősegítik, a különböző extrém hal-variánsok kitenyésztését, sőt már genetikailag módosított halak is léteznek.

A genetika tudománya foglalkozik azzal, hogy mely jellemvonások öröklődnek az egyik generációról a következőre. Minden élőlény jellemvonása – a halakat is beleértve – a génjeiben van eltárolva, amelyek a pálcikaszerű kromoszómákban találhatóak, és megtalálhatóak minden élő sejt sejtmagjában. Mutációk (nem várt változások) előfordulhatnak a génszerkezetben, amelyek néha azt eredményezik, hogy a hal külső megjelenése is megváltozik, mint például a színe, mintázata, a testfelépítése, vagy akár az úszóinak a formái. Amikor mutáció lép fel bizonyos sejtekben, mint például a petesejtben, vagy a hímivarsejtben, akkor a mutáció átöröklődik a következő generációra. A legtöbb mutáció csak nagyon apró változást okoz, amelyeket a szelektív szaporítással fel lehet javítani több generáción keresztül. Néha azonban a mutáció radikális változást idézhet elő. Például az albínó vitorláshal arany színezete, egy mutáció következménye, ahol a sötét pigmentek elvesztek, amelyek az arany alapszínt takarták. A mutációk károsak is lehetnek, jó példa erre, amikor egy nagyobb csapat ivadék között található néhány deformált testű egyed is.

Szelektív tenyésztés

Szelektív tenyésztés

Amikor a mutáció egy kívánatos változást okoz (például színváltozás), akkor azt meg is kell őrizni egy óvatos szaporítási program segítségével. Ami nem csak, hogy megtartja a kívánt változást, de megbizonyosodik róla, hogy az új variáns nem hordoz-e bármilyen nem kívánatos genetikai problémát. A legáltalánosabb módja ennek a kereszt-tenyésztés, amikor az adott halat olyan egyeddel keresztezzük, amelyik nem hordozza az új színt, vagy mintázatot. Ezen halak ivadékai normál színezetűek lesznek, de hordozzák magukban az új színváltozat génjeit is. További hasonló párok utódai között lesz néhány kishal, amelyeknek már új színezetük lesz. Ezeket kiválogatva már szaporíthatjuk őket egymással. Ilyen szaporítási programokkal javíthatjuk a génállományukat, és biztosíthatjuk, hogy az ivadékok kevésbe legyenek rokonságban egymással. Azonos alomból származó ivadékok egymás közötti szaporítása (beltenyészet) azt okozhatja, hogy kevesebb lesz az ivadékok száma, vagy terméketlenek lesznek az utódok, különösen, ha ez több generáción keresztül történik.

Hibridizáció

Normál körülmények között egy faj egyedei csak azonos faj más egyedeivel szaporodnak. Néha azonban lehetséges, hogy rávegyük két eltérő faj egyedét a szaporodásra, ami szokatlan jellemvonású utódokat eredményezhet. Ez a módszer, amellyel új akváriumi variánsokat hozhatunk létre azonban erősen vitatott, mert az ilyen halak sohasem létezhetnének a természetben. A hibridizációt nagyon széles körben alkalmazták, hogy különleges egyedeket hozzanak létre, a népszerű elevenszülőktől kezdve, a gurámikig. A papagájsügér is egy hibrid hal, amelyet a 20. században, Ázsiában tenyésztettek ki, és talán a legjobb példája az erősen vitatott hibridizációnak (a Citromsügér (Amphilophus citrinellus) és a Vöröstorkú sügér (Thorichthys meeki) hibridje).

A halak génmódosítása

Ez az új, és erősen vitatott laboratóriumi módszer, hogy szokatlan jellemvonásokkal ruházzanak fel halakat, egy tudományos kísérlet eredménye. Ebben a kísérletben egy medúza fény kibocsátásért felelős génjét egy halba ültették (normál eljárás, hogy a géneket működését vizuálisan kimutassák), így a tudósok egy olyan halat hozat létre, amelynek minden sejtje zöld fényt bocsájtott ki. A rizspontyot, amelyik ezt a világító gént hordozta még 2001-ben fejlesztették ki Tajvanban, egy orvosi kutatási program keretében, de hamar rájöttek ennek a kereskedelmi lehetőségeire, és rövidesen ez lett az első génmódosított akváriumi hal, amely először elérhető lett az akvaristák számára. A közelmúltban olyan Zebradániókat tenyésztettek ki Szingapúri Nemzeti Egyetemen, amelyek hordozzák ezt a világító gént, így ezekkel a halakkal a környezetszennyezéseket lehet könnyebben kimutatni. Ezek a halak 2003-ban, „világítóhal” néven kerültek kereskedelmi forgalomba az USA-ban.

Glofish