Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Partnerek
A Diszhal.info partnerei
Az év díszhala cikksorozat
Legújabb 10 kép
Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek12Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek10Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek09Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek07Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek06Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek04Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek03Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek02Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek17
Az év díszhala 2012: Hypancistrus zebra - Zebraharcsa (5. rész)

Fajvédelem, veszélyeztetettség

2012 Év díszhala cikksorozat utolsó fejezetéhez érkeztünk.
Azt kell mondjam, vegyes érzelmek kavarognak bennem az idei program és cikksorozatunk kapcsán. Örülök, mert úgy vélem egy eredményes kezdeményezést sikerült elindítanunk és egy sikeres cikksorozaton vagyunk túl. Viszont szomorú is vagyok, hiszen ez az utolsó cikk, amit írok a zebraharcsáról szóló sorozatban, mivel a sorozatunk most véget ért.
Aggodalomra viszont semmi ok, terveink szerint már októberben elkezdjük gyűjteni a szavazatokat, hogy az akvaristáknak leginkább szimpatikus, általuk leginkább érdemesnek tartott fajnak adhassuk majd a 2013 Év díszhala címet.
Kulisszatitok gyanánt elárulom, a jelöltek már megvannak… Most is fontos kikötés volt a kiválasztás során, hogy legyen benne veszélyeztetett faj, gyakori díszhal, megismertetésre szoruló faj egyaránt. Nem feledkeztünk meg az akvaristákon belüli specialisták széles csoportjáról, a „sügéresekről” sem, viszont most nem afrikai, hanem amerikai faj kapott jelölést. De többet már nem árulok el, még legyen 1-2 hónapnyi kíváncsiskodás!

Így utoljára szerintem egy meglehetősen érdekes és fontos témát boncolgatunk, ami egy meglehetősen komoly ügy. Már most az elején szeretném leszögezni, hogy nem csak a zebraharcsáról, hanem az egész Xingu-rendszer veszélyeztetett halállományáról, kritikus állapotukról lesz szó. De még mielőtt konkrétan belekezdek a tények ismertetésébe, nézzük meg, mik is a veszélyeztetettségi fokok és általános adatok!

Biztosan nagyon sokan ismerik a World Wide Fund for Nature nevű szervezetet, amit leggyakrabban csak WWF-ként emlegetünk. Nevük magyarul Természetvédelmi Világalap. A sok természetvédelmi alapítvány közül talán a WWF a legmonumentálisabb, világszintű szervezet. Jelképük a mindenki által ismert óriás panda (Ailuropoda melanoleuca). Ez a szervezet nagyon sok veszélyeztetett állatfaj megmentéséért komoly erőfeszítéseket tesz.

Az állatfajok természetvédelmi helyzetét az IUCN Vörös Listája méri fel és tartja számon, így az ő adataikat tekinthetjük számottevőnek jelen helyzetben.

óriás panda (Ailuropoda melanoleuca)Fontos megemlíteni a CITES-t is, szintén egy komoly szervezet a veszélyeztetett fajokkal kapcsolatban, például a veszélyeztetett állatfajok kereskedelmének szabályozása is többek között az ő hatáskörük alá tartozik.

A veszélyeztetettségi fokozatok a következők:

  • csekély kockázatú
  • sérülékeny állapotú
  • veszélyeztetett
  • kritikusan veszélyeztetett (kihalás közeli)
  • vadon kihalt
  • kihalt

A csekély kockázatú fajok még nem nevezhetőek veszélyeztetett állapotú fajoknak, de már odafigyelést igényelnek, mivel a veszélyeztetetté válás küszöbén állnak.
A Vörös Lista 4467 fajt tart számon ebben a kategóriában.

A sérülékeny állapotú, vagy másként sebezhető fajok már-már veszélyeztetettek, de legalábbis biztos, hogy azzá válnak, hacsak nem avatkoznak be legalább egy kicsit a faj védelmének érdekében.
10104 faj tartozik sajnos ide.

Veszélyeztetettek azok az állatok és növények, melyeknél a populáció eléggé radikálisan lecsökkent, és fennáll a kihalás veszélye.
Jelenleg 5766 fajt soroltak be veszélyeztetettnek.

Súlyosan veszélyeztetettnek minősülnek azon fajok, melyek esetében azonnali beavatkozás szükséges, máskülönben ha teljesen nem is, de a vadonban kipusztulnak, ezért is nevezhető ezen csoport kihalás közelinek is.
Jelenleg sajnos 3947 faj tartozik ide. Ez eléggé súlyos szám…

Értelem szerű, hogy a vadon kihalt fajoknak már nincs vadon élő populációja, teljesen az emberek kezében van az állomány sorsa. Csak mesterséges körülmények közt (állatkertekben, tenyészetekben, természetvédelmi rezervátumokban, génbankokban) lelhetőek fel, és ha felhagynak tenyésztésükkel, akkor kihalnak.
63 faj tartozik ide!

A kihalt fajok teljes mértékben eltűntek a Föld színéről, visszaváltoztathatatlanul. A Vörös Lista csak a 16-17. század óta kipusztult fajokat tartja számon, amik kategorizálhatóak voltak. Az esőerdők pusztítása miatt számtalan faj ismeretlenül tűnik el, illetve a 16-18. században például kipusztult virágok közt is akadhat, ami még nincs kategorizálva, így ez nem a legeslegpontosabb számadata feltétlenül. A Vörös Lista 801 fajt tart számon e kategóriában.
(A számadatokban nem csak állatok, hanem növények, algák és egyéb élőlények is szerepelnek!)

A számadatokat összehasonlítva azt kell mondani, hogy egyre emelkedik a veszélyeztetett állatok száma minden kategóriában.

2010-hez képest 2012-re a következő emelkedések voltak diagnosztizálhatóak:

  • sérülékeny állapotú fajok: 1029 faj
  • veszélyeztetett fajok: 546 faj
  • kritikusan veszélyeztetett fajok: 381 faj

Ezek a számadatok szerintem eléggé súlyosak, illetőleg jól mutatják az emberek káros beavatkozásainak, környezetszennyezésnek eredményeit.
Ha ilyen tendenciával folytatódik a fajszámok növekedése, előbb-utóbb csak néhány „kommersz”, közönséges faj lesz, és egyre többen kerülnek a kihalás szélére.

Érdekességként néhány ismertebb halfajt sorolunk fel veszélyeztetettségi állapotuk szerint összegyűjtve!

Sérülékeny állapotúak:

  • kecsege (Acipenser ruthenus)
  • lapátorrú tokhal (Polyodon spathula)
  • vörösfarkú kalászhal (Bedotia geayi)
  • lazacvörös kalászhal (Glossolepis incisus)
  • türkizkék szivárványhal (Melanotaenia lacustris)
  • celebeszi vitorláshal (Marosatherina ladigesi)
  • ponty (Cyprinus carpio)
  • fekete fogaspontyocska (Characodon audax)
  • Brunei szépsége (Betta macrostoma)
  • szamurájgurámi (Sphaerichthys vaillanti)
  • levendulasügér (Iodotropheus sprengerae)
  • vörös zebrasügér (Maylandia estherae)
  • csipoka-türkizsügér (Melanochromis chipokae)
  • madagaszkári fekete gyöngysügér (Paratilapia polleni)
  • malawi neonsügér (Pseudotropheus demasoni)
  • törpe nyasszai zebrasügér (Pseudotropheus saulosi)
  • fehérpettyes bábasügér (Tropheus duboisi)
  • ikercsíkos díszcsík (Botia rostrata) 

Veszélyeztetett fajok:

  1. lénai tokhal (Acipenser baerii)
  2. boeseman szivárványhala (Melanotaenia boesemani)
  3. cápamárna (Balantiocheilos melanopterus)
  4. vörösorrú torpedómárna (Puntius denisonii)
  5. kéksávos törpedánió (Danio erythromicron)
  6. ázsiai csontnyelvű hal (Scleropages formosus)
  7. törpe díszcsík (Yasuhikotakia sidthimunki)
  8. sávos díszcsík (Botia striata)

Kritikusan veszélyeztetett fajok:

  1. angolna (Anguilla anguilla)
  2. viza (Huso huso)
  3. stendhal-hal (Epalzeorhynchos bicolor)
  4. tequila fogasponty (Zoogoneticus tequila)
  5. törpe fekete harcoshal (Betta persephone)
  6. vitorlás cápaharcsa (Pangasius sanitwongsei)

Vadon kihalt fajok:

  1. lepkepontyocska (Ameca splendens)
  2. fénylőtestű szkiffia (Skiffia francesae)

lepkepontyocska (Ameca splendens)fénylőtestű szkiffia (Skiffia francesae)

Ez a lista sajnos még hosszasan folytatható lenne ismertebb és kevésbé ismertebb halakkal egyaránt, a többi élőlényről nem is beszélve…

A zebraharcsa természetvédelmi állapota ilyen egyszerűen sajnos nem határolható be egyelőre. Az IUCN Vörös Lista jelenleg még nem tartja adatbázisában a zebraharcsa állományának meghatározott adatait, és a legtöbb hasonló honlap, adattár is csak erre tud hivatkozni…

Így csak amolyan „fél füllel hallott pletykákat” tudunk közzé tenni, amit hivatalosan még nem találtam kihirdetve, ennek ellenére lehetséges, hogy igazak.

Egy időben valóban eléggé megcsappant az L46-osok vadállománya, köszönhetően többek között az illegális állatkereskedelemnek, orvbefogásoknak. Ennek megakadályozására Brazília betiltotta exportjukat. Tudomásom szerint ezt nem is oly régen feloldották, bár pl. Brazília is adott ki több fajra is befogási limiteket (pl. Potamotrygon ráják, arowanák, stb.). A jelenlegi helyzet is valószínűleg így áll, exportjuk engedélyezett, de csak limitált mennyiségben. Részint ezért is fontos a tenyésztett halakkal történő kereskedelem, illetve minél több faj tenyésztésének megoldása a vadállományok megkímélésének érdekében.

A zebraharcsák vadállományát megsaccolni megfelelő tudományos kutatások publikálásának ismerete nélkül gyakorlatilag nem lehet, hisz valós adat nem közölhető így le. Minden bizonnyal továbbra sem tartozik a gyakori fajok közé, de talán a közvetlen kihalás veszélye már nem fenyegeti.

Összességében az egész Xingu-rendszer élővilága fenyegetett…

Nem egyszer röppentek fel hírek az úgynevezett Belo Monte nevű projectről, minek során a Xingu folyó és a környező esőerdő képét igencsak átformálva egy gátrendszert hoznának létre.
A probléma valósnak tűnik sajnos, több kisebb-nagyobb tiltakozás is volt már ellene.
A gond a teljes élővilágot nézve ott kezdődik, hogy hatalmas esőerdő területet árasztanának el vízzel, így az ottani élővilágot halálra ítélve. Hiába a sok víz, a gátak miatt a halak jórésze is meglehetősen veszélyeztetetté válna, ha nem pusztulnak ki. Ezen felül természetesen a szokásos erdőpusztítás is megkezdődhet, mert a marháknak legelő, a gyáraknak hely kel… Csupán senki sem gondol a több millió fajos flórára és faunára, aminek a tudomány jó, ha felét ismeri…
És az elárasztott területeken nem csak állatok, növények vannak veszélyben, hanem egy egész indián törzs is, akik itt élik mindennapjaikat. Ezen emberek teljes létét egy tollvonással át lehetne írni?

A Xingu halfaunája nagyon gazdag, becslések szerint a 600 fajt is meghaladja! Rengeteg az endemikus faj, melyek csak itt honosak. Ezen fajok szinte teljesen kihalásra lennének ítélve az amúgyis inkább veszteségesnek ítélt erőművek létrehozásával. A Hypancistrus zebra is az endemikus fajok közé tartozik.

Mintha az illegális állatkereskedelem, környezetszennyezés nem okozna elég gondot, még az élőhelyeket is egyre radikálisabban pusztítjuk. Nagyon fontos lenne ezeket alaposabban végiggondolni, amikor döntés születik. Az ilyen nagyszabású tervekkel szemben sajnos nem tudunk sok mindent tenni, viszont ha minden ember kicsit környezettudatosabban él, konkrétan a mi esetünkben a vízszennyezésről van szó, akkor valamelyest segíthetünk. És persze figyeljünk oda a megvásárolt halak származási helyére is, és kerüljük az illegálisan befogott, csempészett állatokat, pláne ne akarjunk ilyen állatot venni, ha veszélyeztetett. Ha egyáltalán nem vásárolunk állatokat a feketepiacon, akkor talán az engedélyezetlen befogásuk is csökken.

Az alábbiakban pedig egy kis képgalériát szeretnék bemutatni néhány Xingu-halról, amik komoly veszélyben forognak:

IKRÁZÓ FOGASPONTYOK:

Simpsonichthys reticulatus 
Simpsonichthys reticulatus

Plesiolebias altamira 
Plesiolebias altamira

 

PONTYLAZACOK:

Moenkhausia heikoi 
Moenkhausia heikoi

Ossubtus xinguense 
Ossubtus xinguense

 

SÜGÉREK:

Apistogramma commbrae 
Apistogramma commbrae

Teleocichla centisquama 
Teleocichla centisquama

Retroculus xinguensis 
Retroculus xinguensis

Geophagus argyrostictus 
Geophagus argyrostictus

Aequidens michaeli 
Aequidens michaeli

 

HARCSÁK:

Corydoras xinguensis 
Corydoras xinguensis

Peckoltia vittata 
Peckoltia vittata

Parancistrus nudiventris 
Parancistrus nudiventris

Leporacanthicus heterodon 
Leporacanthicus heterodon

Scobinancistrus aureatus 
Scobinancistrus aureatus

Panaque armbrusteri 
Panaque armbrusteri

Baryancistrus xanthellus 
Baryancistrus xanthellus

Hypancistrus zebra 
Hypancistrus zebra

És mit is tegyünk a zebraharcsák védelméért?
Először is becsüljük meg őket. És ez nem csak erre a fajra vonatkozik. Az általános édesvízi, trópusi díszhaltartásban sajnos gyakran előfordul a következő: „A hal olcsó, nem baj, ha elpusztul, veszünk újat!” Ez súlyosan kerülendő felvetés. Lehet, hogy egy neonhal 120-150 Ft-ért már bőven beszerezhető, de ugyanúgy érző lény, mint egy több tízezer forintba kerülő kutyus, vagy még több pénzbe kerülő ló. Ha az ember 1500-2000 Ft feletti árú halból vásárol, azt már jobban megbecsüli, sajnos így látom… Ugyanúgy, mint pl. a trópusi gyíkokat, leguánokat, agámákat. Pedig egy neonhalat, guppit, kék gurámit is meg lehet, meg kellene becsülni. A zebraharcsa esetében ezzel nincs is gond, köszönhetően árának. Az általános haltartásban pedig jó lenne, legalább fajvédelmi célokból is a halak megbecsülése.

Második, egyben remek lépés a faj védelmére, ha tenyésztjük, és próbáljuk – ha csak kicsiben is – terjeszteni akvaristák között. Én például veszélyeztetett vad elevenszülőkből komoly tenyésztési szándékkal rendelkező személyeknek akár ingyen is adok, de speciel olyanra nem is „pazarlom” (tudom, nem a legjobb kifejezés), aki nem törődne velük, legalább tartásukat maximalizálva, csak egy amolyan átmeneti dísz lenne nála a halam.
A zebraharcsa esetében jó lenne, ha olcsóbb lenne, így többen hozzáférhetnének. Viszont akkor ördögi kör-szerűen ez a faj is csak egy dísszé, eszközzé válhatna sokak szemében… Ezért végiggondolva nem feltétlenül rossz, ha drága egy ilyen kategóriájú hal. Jobb megoldásnak látom, ha a tenyésztők „akciós” áron kínálnak néhány példányt, úgy 7-11.000 Ft között, így többekhez is eljut. Ennek hátulütője, hogy bevételük természetesen kisebb lesz. Erre kontrázhatnánk, hogy nem baj, adjon el 3-4 db-ot olcsón, a többit drágán. Na, igen… Ki akar mégegyszer annyit adni az adott halért, mint amiért megvehetné más esetben… Tehát sajnos így végigvezetve ez az ötlet sem a leghatékonyabb…
Mindettől függetlenül értelem szerűen a veszélyeztetett fajok akváriumi, mesterséges körülmények közti tenyésztése egy lehetséges kapaszkodót nyújt, mielőtt végleg eltűnnek a Kék Bolygó színéről!

Sajnos ismételten egy cikk végéhez értünk, és ezzel együtt a cikksorozatéhoz is! Mint azt a cikk kezdésekor is írtam, örülök, hogy egy – legalábbis szerintem – eredményes cikksorozatot sikerült megalkotni, de egy picit szomorú is vagyok, mert véget ért idén.
Ismételten felhívom mindenki figyelmét, hogy októberben megkezdjük viszont új szavazásunkat, ahol csakis kizárólag olvasóink döntése alapján kerül megválasztására 2013 Év díszhala!
Szeretném megköszönni minden Kedves Olvasónknak bizalmát és érdeklődését, akik végigkísérték mind az 5 cikkünket. Remélem, jövőre is ugyanígy kitartanak mellettünk és érdeklődve fogadják írásainkat.
Köszönettel tartozom Egresits Jánosnak a tartás- és tenyésztéstechnológiai segítségéért, hisz nélküle messze nem lehetett volna ilyen sikeres a sorozat! Honffy Gábor segítségét is megköszönöm, a kezdeményező honlap főszerkesztőjeként a technikai háttér biztosításában elengedhetetlen szerepe volt, és persze az egész program társkoordinátoraként is nagyon sokat tevékenykedett!
Végül, de nem utolsó sorban köszönetemet fejezem ki támogatóink felé is, akik közül többen is megjelentették internetes felületeiken cikkeinket, hogy minél több emberhez eljuthassanak, és persze az egész kezdeményezést támogatták!
Köszönjük!

A 2012. Év díszhala cikksorozatot és programot ezennel lezárom!

Hypancistrus zebra

Kezdeményező honlap:
www.gabrinus.hu

Támogatóink:

A természetvédelmi adatok forrása: www.iucnredlist.org, www.wikipedia.org
A Xingu-folyó veszélyeztetettségének és faunájának leírásához segítséget nyújtott az AME Törpesügéres Szekciójának weblapja, ahol még további információkat találhatnak a Belo Monte projectről.

Írta és szerkesztette:
Liziczai Márk