• Tudományos név: Tropheus sp. 'black'
• Szinonímák: Fekete Móri
• Magyar név: Fekete bábasügér
• Csoport: Sügérek
• Származás: Afrika; A Tanganyika-tó északi partja.
• Testhossz: 10-12 cm.
• Természetes élőhely: Sziklás omladékok.
• Viselkedés: Csoportban él. A hímek egymás között nagyon agresszívak; de más fajokkal barátságosak..
• Táplálkozás: Növényevők (természetes körülmények között algákat legelnek).
• Szaporítás: Elég könnyű; ha a halak jó feltételek között vannak.
• Medence: Minimum 500 literes
• Halnépesség: 650 literre 30-35 hal;
• Dekoráció: Sziklák.
• Hőmérséklet: 25-26°C
• pH: 8-9,5
• Keménység: 8-25 NK°
• Várható életkor: 8-10 év

Megjegyzés: Első ránézésre megtévesztő lehet a halnépességnél a sok hal, mégis ez a legcélravezetőbb tartási mód, mert kicsi az esély az agresszióra. A Tropheus sügérek intelligens, és összetett fajok, speciális viselkedéssel. Bár drága kategóriájú sügérek, akik mégis őket gondozzák, tartsák a fent említett mennyiségben őket! Lehetséges 1 hím és 3 nőstény társítás is, vagy egy 10-15 fős csapat gondozása, de sokkal-sokkal több probléma adódhat, amik nem épp kifezetődőek hosszútávon! A fenti mennyiségi kombinációt profi sügértenyésztők is alkalmazzák, az ő véleményük is egyezik. Többféle tapasztalat és sikerélmény, illetve ellenkezőleg negatív tapasztalat is kering ezekről a halakról, van aki másképp tartja jónak gondozásukat. Híres, hazai sügértenyésztők leggyakrabban viszont ezt a kombinációt alkalmazzák!

A fekete mórinak többféle földrajzi változata létezik: T. "Brabant", T. "Bemnba", T. "krizia", stb., mely nevekkel olykor egészen kicsiny sziklás területeket jelölnek. Mindegyiknek jellegzetessége, hogy az alapszíne sötét, de a változatok származásuktól függően abban különböznek, hogy az oldalukon végighúzódó csík széles, keskeny, sárga, piros stb. A törzsek tisztaságának érdekében nem szabad a különböző földrajzi területekről származó változatokat egy akváriumban tartani. A legideálisabb, és a halak is akkor érzik jól magukat, ha egy csapatra valót, 1 hímet és 5-6 nőstényt tartunk belőlük. Szaporodás idején a megtermékenyített ikrákat a nőstény gyűjti össze a szájában (szájinkubáció) s egy ideig az ivadékokat is, melyek nincsenek sokan (maximum 20), viszont igen nagyok. A Tropheusok tartását leginkább azoknak ajánljuk, akik már bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek a Tanganyika-tó halaival kapcsolatban. Próbáljuk meg kerülni a vörös szúnyoglárvával történő táplálást.