• Tudományos név: Thoracocharax stellatus
• Szinonímák: Gastropelecus stellatus
• Magyar név: Ezüst baltahasú lazac
• Csoport: Pontylazacok
• Származás: Dél-Amerika; széles körben elterjedt: Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Brazília, Peru, Bolívia, Paraguay, Argentína.
• Testhossz: 7-8 cm
• Természetes élohely: Erdei folyókban él, többnyire azokon a részeken, ahol rengeteg vízfelszínen úszó növény van.
• Viselkedés: Nagyon békés csapathal, de kissé ijedős. Jól együtt tartható olyan halakkal, amelyek az akvárium más régióiban mozognak: pl. harcsák, talaj közelében élő sügérek. Fontos, hogy csapatban tartsuk.
• Táplálkozás: Mindenevő; Elsősorban az élő és a fagyasztott eleségeket részesítik előnyben, de idővel a száraz tápokat is elfogadják.
• Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.
• Medence: Minimum 110 literes
• Halnépesség: 150 literre 6-8 hal
• Dekoráció: Akváriumuk egy részébe telepítsünk vízfelszínen úszó növényeket, így a halak nem lesznek annyira ijedősek. Kedveli az erősebb vízmozgást. Medencéjükbe tehetünk még gyökereket, és ágakat is, aljzatnak pedig használjunk homokot, esetleg száraz leveleket is. Akváriumukat fedni kell, mert nagyon jó ugrók!
• Homérséklet: 23-30 °C
• pH: 6-7,5
• Keménység: 2-15 NK°
• Várható életkor: 5-7 év

Megjegyzés: Testformája egy balta fejére emlékeztet, innen is kapta a nevét. Az Ezüst baltahasú lazac olajbarna háta egyenes, míg az ezüstös hasa íves, teste oldalról erősen lapított. Nagyon hasonlít az Óriás baltahasú lazacra (Thoracocharax securis), a különbség, hogy az Ezüst baltahasú lazac hátúszóján egy sötét folt található. Az átlátszó mellúszóik hosszúak, gyakran a test teljes hosszának a felét is elérhetik, és izomzatuk elég erős, amelyek segítségével „repülni” tudnak a vízfelszín felett, ezért az akváriumukat le kell fedni, nehogy kiugorjanak. A természetben a hal ezt a képességét akkor használja, amikor a ragadozóhalak elől menekül, ilyenkor akár több méter messze is elugrik. Az Ezüst baltahasú lazac az ideje nagy részét a felszín közelében tölti, de ha veszély fenyegeti, akkor visszavonul a középső vízrétegekbe.

A nőstények szemmel láthatóan testesebbek a hímeknél, különösen, ha ikrával teltek. Akváriumi szaporodásuk nem megoldott.