Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Pethia padamya - Odessai rubinmárnaAngolul / English
Pethia padamya - Odessai rubinmárnaPethia padamya - Odessai rubinmárnaPethia padamya - Odessai rubinmárnaPethia padamya - Odessai rubinmárna
  • Tudományos név: Pethia padamya
  • Szinonímák: Puntius padamya, Puntius 'odessa'
  • Magyar név: Odessai rubinmárna
  • Csoport: Pontyfélék
  • Származás: Ázsia; Észak-Myanmar (Burma)
  • Testhossz: 7 cm
  • Természetes élőhely: Toe Gyi faluhoz közel, egy ember alkotta tóban találták meg először, de találtak már példányokat a Chindwin folyó alsó szakaszán is és az Irrawaddy folyóban.
  • Viselkedés: Békés, aktív csapathal, érdemes biotóp akváriumban tartani, olyan halakkal, amelyeknek hasonlóak az igényeik. A hímek színezete is sokkal szebb, ha vannak rivális hímek az akváriumban.
  • Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén apró rovarlárvákat és algát is eszik. Akváriumban elfogadja a száraz tápokat is, de fontos, hogy élő és fagyasztott eleséget is adjunk neki.
  • Szaporítás: Elég könnyű
  • Medence: Minimum 85 literes
  • Halnépesség: 120 literre 5-6 hal
  • Dekoráció: A sötét aljzat és nem túl erős megvilágítás jól kihozza a halak színeit. Egy növényes akváriumban gyökerekkel és csavart ágakkal nagyon jól mutat. A puhább levelű növények leveleit megrághatja.
  • Hőmérséklet: 20-26 °C
  • pH: 6-8
  • Keménység: 5-20 NK°
  • Várható életkor: 5-6 év

Megjegyzés: A Puntius padamya-t már az 1970-es évek eleje óta be lehet szerezni, de csak 2008-ban írták le a fajt tudományosan. Ennek oka az volt, hogy a hal származása bizonytalan volt nagyon sokáig. Először Ukrajnában tűnt fel Odessa mellett - innen kapta a nevét is -, és innen szállították Nyugat-Európába, ahol az akvarista szakma egy hibrid fajnak tekintette, és a Puntius conchonius, Puntius ticto és Puntius cumingii halakat tartották a ”szülőknek”. Ez a mítosz megdőlt, amikor Ralf Britz 2003-ban felfedezett egy vad populációt. A vadon fogott halak és az akváriumban tenyésztett halak között egy érdekes különbség, hogy az akváriumi halak jobban megtartják színezetüket még stresszes körülmények között is. Mindkét nemnek 2 sötét folt található a testén: egy halványabb a farok tövénél és egy másik az oldalán a fej mögött.

A hímek sokkal színesebbek, és az úszóikon található mintázat is sokkal kontrasztosabb, mint a nőstények: egy vastag, világos vörös vagy narancssárga sáv húzódik az oldalukon a fejtől a farok tövéig. A nőstények erőteljesebb felépítésűek, a has alatti úszó pedig narancssárga árnyalatú. Szaporításhoz egy 40 literes medence elegendő, amelyet jávai mohával, vagy valamilyen finom levelű növénnyel bélelünk ki. Növények helyett használhatunk ikrarácsot is, a lényeg, hogy a szülők ne tudják megenni az ikrákat. A világítás legyen gyenge, a víz pedig 8 NK° keménységű és 26 °C-os. Kisebb csoportban és párban is ívatható, előtte a halakat etessük élő és fagyasztott eleségekkel. Amint meglátjuk az ikrákat az akváriumban, a szülőket távolítsuk el. Az ikrák 24-48 óra alatt kelnek ki és további 24 óra múlva úsznak el. Az első napokban papucsállatkával, vagy folyékony ivadéktáppal etethetjük őket, később frissen kelt sórákot, vagy mikrót adhatunk nekik.

Hasonló vízparamétereket igénylő fajok