- Tudományos név: Barbodes dunckeri
- Szinonímák: Puntius dunckeri, Barbus dunckeri, Nagyfoltú márna
- Magyar név: Bohóc márna
- Csoport: Pontyfélék
- Származás: Délkelet-Ázsia; Szingapúr, és a Maláj félsziget
- Testhossz: 10-12 cm
- Természetes élőhely: Kisebb erdei patakok.
- Viselkedés: Békés, élénk csapathalak, más hasonló igényű halakkal jól tarthatóak közös akváriumban. A kisebb halakat megcsipkedhetik, esetleg megehetik.
- Táplálkozás: Mindenevő, élő és fagyasztott eleségekkel, száraz tápokkal és növényi eredetű eleségekkel jól tarthatóak.
- Szaporítás: Nehéz
- Medence: Minimum 150 literes
- Halnépesség: 220 literre 5-6 hal
- Dekoráció: Az akvárium oldalaihoz és a háttérbe telepítsünk növényeket, de legyen elég hely az úszáshoz is. A puhább levelű növényeket megcsipkedhetik. Érzékenyek a szennyezett vízre, ezért hetente az akvárium vizének 1/5-ét cseréljük friss vízre.
- Hőmérséklet: 18-28 °C
- pH: 6-7,5
- Keménység: 2-12 NK°
- Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: Latin nevét Dr. Georg Duncker-ről kapta, aki híres halbiológus, és a hamburgi állattani múzeum kurátora volt. Sokáig félreazonosították ezt a halat, és egy közeli rokonát, a Puntius everetti-t nevezték bohócmárnának. A két halat könnyen megkülönböztethetjük egymástól, mert az Everett díszmárna kevésbé színes, és testét viszonylag apró pöttyök fedik, valamint egy sötét folt található a hátúszójának az alján, ezen kívül nagyon ritkán lehet vele találkozni a kereskedésekben. A Bohóc Márna testének felső része sötét narancssárga színű, oldala vöröses-narancssárga színezetű, míg a hasi rész sárgás-fehéres. Testét általában 4 sötét színű, szabálytalan alakú függőleges csík díszíti. Az úszók vöröses színűek és a halnak 2 pár bajsza van, valamint a szem elülső része gyakran vöröses. A nőstények sokkal robosztusabbak, különösen a párzási időszakban, a hímek karcsúbbak és a színezetük élénkebb. A Bohóc Márna tartása hasonlatos a Barbus conchonius-hoz, csak melegebb vizet és nagyobb medencét igényel.
Mint sok más kistestű pontyféle, az ikrákat a növények közé szórja, és a szülők azután nem törődnek az ikrákkal. Szaporításhoz a vízhőmérséklet legyen 26-28 °C-os, a vízkeménység 6-12 NK°, a pH semleges, vagy enyhén savas. Tenyésztő akváriumnak nagyobb akváriumot válasszunk, de a vízszint legyen alacsony (10-15 cm). Szaporítás előtt válasszuk szét a nemeket 2-3 hétig külön akváriumba, és etessük őket fehér szúnyoglárvával és apróra vágott salátalevéllel. Akváriumukat célszerű úgy elhelyezni, hogy a reggeli napfény rávilágítson. Aljzatnak használjunk nagyobb kavicsot és béleljük ki a medencét finom szálú vízinövényekkel. Gyakori hiba, hogy túl fiatal hímet választunk ki a szaporodáshoz, ugyanis a hímek csak kb. 1,5 éves korukra érik el az ivarérettségüket, míg a nőstények már 1 éves korukban készen állnak a szaporodásra. Ha az ikrázás sikeres, akkor rengeteg ikrát (500-2000 db) láthatunk a talajra süllyedni, ezután a szülőket el kell távolítani, mert felfalhatják az ikrákat. Az ikrák 50 óra múlva kelnek ki, és egy hétre rá már egy csapat kishal keresgél eleség után az aljzat közelében.