Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Potamotrygon motoro - Édesvízi jaguárrájaAngolul / English
Potamotrygon motoro - Édesvízi jaguárrájaPotamotrygon motoro - Édesvízi jaguárrájaPotamotrygon motoro - Édesvízi jaguárrájaPotamotrygon motoro - Édesvízi jaguárrájaPotamotrygon motoro - Édesvízi jaguárrája
  • Tudományos név: Potamotrygon motoro
  • Szinonímák: Taeniura motoro, Trygon garrapa, Trygon mulleri, Potamotrygon laticeps, Paratrygon laticeps, Potamotrygon pauckei, Potamotrygon alba, Potamotrygon labradori, P01, P03, P044
  • Magyar név: Édesvízi jaguárrája
  • Csoport: Egyéb halak
  • Származás: Dél-Amerika; Kolumbia, Peru, Bolívia, Brazília, Paraguay, Uruguay és Argentína
  • Testhossz: 90 cm (test átmérője), de akváriumban kisebb, általában 60 cm.
  • Természetes élőhely: Többféle élőhelyen előfordul, a legtöbb folyóban a lassú folyású, sekély, homokos aljzatú részeken él, de beúsznak a folyók által elárasztott erdős területekre is.
  • Viselkedés: Viszonylag békés hal, de a kisebb halakat levadássza, ezért csak nagyobb méretű, nem túl agresszív halakkal tartsuk, amelyek a víz felső rétegeiben úsznak. Más Potamotrygon fajokkal ne tartsuk együtt, mert összeívhatnak.
  • Táplálkozás: Ragadozó; A természetben halakkal, ízeltlábúakkal és puhatestűekkel táplálkozik. Akváriumban élő és fagyasztott, húsos eledeleket adjunk neki, fiatal korában rovarlárvákat és tubifexet, kifejlett korában leginkább halakat, gilisztákat, rákot, és kagylóhúst.
  • Szaporítás: Nehéz
  • Medence: Minimum 800 literes
  • Halnépesség: 1700 literre 1 pár
  • Dekoráció: Tartásukhoz nem feltétlenül szükséges dekoráció az akváriumukba, de néhány nagyobb gyökeret, vagy laposabb követ betehetünk nekik, viszont ezeknek elég nehéznek kell lenniük, hogy a ráják ne tudják elmozdítani őket. Olyan növényeket telepíthetünk, amelyeket a dekorációhoz lehet rögzíteni, de a világítás ne legyen túl erős. Aljzatnak homokot, vagy kavicsot választhatunk, mert szeretik beásni magukat a talajba, de akár aljzat nélkül is tarthatjuk őket.
  • Hőmérséklet: 24-28 °C
  • pH: 6-7,5
  • Keménység: 1-12 NK°
  • Várható életkor: 20-30 év

Megjegyzés: Az Édesvízi jaguárrája az egyik legkedveltebb rájafaj az akvaristák között. Mintázatuk nagyon változatos, ezért hasonlóan a harcsák L neveihez, a rájáknál is bevezettek egy azonosítót: a P-s számot. Testük nagyjából kör alakú, melynek háti része barna, vagy világosbarna, és számos sárga, vagy narancssárga folt tarkítja, amelyek széle sötétebb, és átmérőjük nagyobb, mint a rája szeme. A hasi rész középen fehér, míg a szélei felé szürkés. A legnagyobb feljegyzett példány 100 cm, és 15 kg testsúlyú volt.

A ráják rendkívül veszélyesek, mert farkuk tetején méregtüske található. Ha veszélyben érzik magukat, akkor a farkuk lengetésével támadnak, és így próbálják a tüskét támadójukba szúrni. A méreg erős fájdalmat, és szövetkárosodást okoz, ezért ha ilyen szúrás ér minket, azonnal helyezzük a megszúrt végtagot olyan forró vízbe, amilyenbe csak bírjuk, hogy a méreganyagot hatástalanítsuk. Általában akkor történnek a balesetek, amikor az akvaristák hálóval próbálják elkapni a ráját, ezért háló helyett inkább használjunk valamilyen műanyag dobozt, hogy megfogjuk őket. Ráadásul a tüskéket időszakosan elhullatják, és újat növesztenek, de rövid ideig még az elhullott tüske is mérgező lehet, ezért az aljzattakarítás közben is óvatosnak kell lennünk. Ezek ellenére az Édesvízi jaguárrája nem egy agresszív hal, sőt képes felismerni gondozóját is, és akár még kézből is etethetjük őket. A vadon befogott ráják sokszor rossz állapotban, gyakran lesoványodva érkeznek, és a legfontosabb, hogy mielőbb elkezdjenek enni, hogy beinduljon az emésztésük. Csak olyan ráját vegyünk meg, amelyet láttunk táplálkozni, és látszik rajtuk, hogy nincsenek lesoványodva, mert az egészséges halak ritkán utasítják vissza az élelmet! Ezért először élő eleségeket adjunk nekik, és csak akkor próbálkozzunk a fagyasztott eleségekkel, amikor már kicsit összeszedték magukat. Fontos, hogy ne kapjanak marha, vagy csirkehúst, vagy hasonló húsokat, mert ezeket nem tudják rendesen megemészteni, és előbb-utóbb bélrendszeri problémákat okozhatnak nekik. Az akváriumuk szűrése is nagyon fontos a ráják szempontjából. Mindenképpen kell valami biológiai szűrés is az akváriumba, mert sokat esznek, és sok ürülék is keletkezik. A heti rendszeres vízcseréket sem hanyagolhatjuk el.

A nemek megkülönböztetése elég könnyű, a hímeknek ún. klasperjei (clasper) vannak a hasi úszójukon. Ezeket a megtermékenyítéshez használják, és olyanok, mintha ujjszerű kinövések lennének, amelyek az úszó belső részéből nőnek hátrafelé. Ez a fiatal hímeknél is megvan, csak kisebb. A ráják válogatósak lehetnek a párválasztás során, nem biztos, hogy egy hím és egy nőstény párba fog állni. A legjobb módszer, ha egy csapat fiatal halat vásárolunk, és megvárjuk, amíg maguk választanak párt, persze ehhez hatalmas akváriumra van szükség. Nagy türelemre is szükség van, mert az Édesvízi jaguárrájáknak 3 év is kell, hogy ivarérettekké váljanak, ekkor az átmérőjük 30-35 cm. Ha csak egy párt tudunk tartani, akkor hasonló mintázatú halakat vegyünk, és a nőstény legyen nagyobb testű. A párzás során az udvarlás is durva lehet, különösen, ha a nősténynek nincs kedve hozzá, ezért is fontos, hogy a nőstény nagyobb legyen, és képes legyen megvédeni magát a hím agresszív támadásaitól. Udvarlás során a hím erősen hajtja a nőstényt, és gyakran kiharap a testéből darabokat! Párzáskor a hím a szájával kapaszkodik a nőstény hátsó részéhez, és megpróbál alá siklani, hogy a hasuk egymás felé nézzen, és ha ez sokáig nem sikerül, akkor szokott több sérülés is előfordulni. Fontos ilyenkor figyelni a halakat, hogy ha szükséges, akkor el tudjuk különíteni őket. A megtermékenyítés viszont gyors, csak néhány másodpercig tart, és a nőstény testének belsejében történik. Párzás után a hím felhagy a nőstény üldözésével. A terhességi idő akváriumban 9-12 hét, ezalatt a nőstény étvágya is jelentősen megnő. A fiatal ráják az anyjuk testében fejlődnek, és élve születnek, amikor már teljesen kifejlettek. Az anya méhében speciális szálak találhatóak, amelyek tejszerű anyagot választanak ki (histotrophe), amivel a kis ráják táplálkoznak, miután a szikzacskójuk felszívódott. A kishalak száma 1 és 8 között változik általában. A felnőtt halak nem bántják a kishalakat, de célszerű őket eltávolítani, és külön akváriumban felnevelni. Születés után az akvárium vize zavaros lehet, ezért egy nagyobb vízcserét hajtsunk végre ilyenkor. A kisrájáknak naponta többször kell enni adni, és célszerű az élő és fagyasztott eleségeket is keverni, hogy rászoktassuk őket ilyen eleségekre is. A nőstényeket nagyon megterheli a szülés, ezért biztosítsunk nekik hosszabb pihenési időszakot is.

Hasonló vízparamétereket igénylő fajok