• Tudományos név: Pimelodus ornatus
• Szinonímák: Megalonema rhabdostigma, Díszes pimelódusz
• Magyar név: Szalagos dominóharcsa
• Csoport: Harcsák
• Származás: Dél-Amerika; Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname, Ecuador, Peru, Brazília, Paraguay, Argentína
• Testhossz: 24-28 cm
• Természetes élőhely: A sekély folyóvizekben, általában a homokos, vagy iszapos aljzat közelében. Ugyancsak megtalálható a folyók által elárasztott területeken.
• Viselkedés: Elég békés harcsa, de ne felejtsük el, hogy a kisebb halakat megeszi. Egymagában is tarható, de inkább kisebb csapatban érzi jól magát, ilyenkor sokkal aktívabb is.
• Táplálkozás: Ragadozó; nem válogatós, elsősorban élő eleségeket igényelnek, de megeszik a fagyasztott és száraz tápokat is. Figyeljünk rá, hogy ne etessük túl.
• Szaporítás: Akváriumi körülmények között még nem volt sikeres.
• Medence: Minimum 350 literes
• Halnépesség: 500 literre 3-4 hal
• Dekoráció: Gyengén megvilágított akvárium, sok úszóhellyel és néhány búvóhely. Esetleg ágakkal és gyökerekkel dekorálhatjuk a medencét. Az aljzat legyen folyami homok. Túl erős megvilágítás esetén nem nagyon fognak mozogni, legfeljebb etetéskor.
• Hőmérséklet: 24-25 °C
• pH: 6-7,2
• Keménység: 2-18 NK°
• Várható életkor: 20 év

Megjegyzés: A Díszes pimelódusz testén három vastag sötét sáv található: az első a hátúszó tövétől a farokúszó felső részéig fut a hal hátán vízszintesen, a második az első sáv alatt fut és egy vastag fehér csík választja el őket, a harmadik pedig ék alakban fut lefelé a hátúszó elejétől a mell- és hasúszó közé. A fej sötétszürke színű, a hátúszó világos, amelyen egy sötét folt található. A hasi rész fehér. A mellúszók és a hátúszó első sugarai elég merevek, amelyek könnyen beakadhatnak a hálóba, sőt meg is szúrhatják a figyelmetlen akvaristát. Ezeken a tüskéken lévő nyálkás anyag helyi gyulladást okozhat, ami nagyon fájdalmas is lehet. Hosszú bajszával, amely elér a has alatti úszóig is, valamint a száj alsó részén található 4 bajuszszálával azonnal megtalálja a talajon az élelmet. Ebben kiváló szaglása is segíti. Érdekessége, hogy képes morgó hangokat kiadni, így zavarva el a területére betolakodókat. Sajnos nehezen beszerezhető harcsa, és elég drága is, mert szinte az összes egyed vadonfogott.

A nemek megkülönböztetése nem ismert, feltehetőleg a nőstények testesebbek. Szaporítása akváriumi körülmények között még nem volt sikeres. A természetben az esős évszak beköszöntével nagy távolságokat vándorolnak fölfelé a folyón, és ott kezdenek el ívni. A vízparaméterek és a környezetváltozás hatására meginduló vándorlást akváriumi körülmények között nehéz lenne leutánozni. A nőstény belső megtermékenyítés után az ikrákat kövekre, vagy növényekre rakja.