Leírás: Eredeti élőhelyén eleséghalként tartják számon, és ezért is ilyen széles körben elterjedt Ázsiában. Hidegvízi hal, de jól alkalmazkodik a melegebb vizekhez is, ezért lehetséges, hogy több földrészen is meghonosodott. Mivel nagyon szapora faj, ezért egyes tudósok aggodalmukat fejezték ki, hogy a betelepített halak a helyi élővilág egyensúlyára negatív hatással lehetnek, habár erre nincs tényleges bizonyíték.

Teste angolnaszerű, szája kicsi. Nagyon sok színváltozata ismert a rézsárgától egészen a fakó barnáig. A mintázatuk is nagyon különböző némelyik zöldes-barna pöttyökkel tarkított márványos mintazatú, mások egyszínűek, mintázat nélkül. Létezik egy arany színváltozat is, aminek sötét a szeme, valamint ritkán albínó egyedek is fellelhetők. Szájuk körül 5 pár bajusz található. Neve onnan ered, hogy nagyon jól megérzi a légnyomás változásokat, ilyenkor sokkal aktívabb lesz, ezért Kínában gyakran tartották, hogy előre jelezze az időjárás változást. Gyakorlatilag ez az emberek által egyik legrégebben tartott halfaj. Különleges tulajdonsága, hogy az oxigént a levegőből is ki tudja vonni, úgy hogy átpréseli a bélrendszerén azt, ezért nagyon sokáig túlél még rossz körülmények között is, akár 3 napig is kibírja a szárazon. Közeli rokona a Magyarországon is honos, védett réti csíknak (Misgurnus fossilis), amit régen hazánkban hasonló időjárásjelző célokra használtak. Tehát a réti csík volt az első hal Magyarországon, amit az emberek otthonukban tartottak, feltehetően a magyar akvarisztikának ez a faj a megalapítója.

Az ivarérett nőstények hasa kerekebb az ikrák miatt, és egy kissé nagyobbak a hímeknél, míg a hímek hátúszójának második sugara hosszabb és vastagabb, valamint a hátúszó mögött vízszintesen dudorok találhatóak, ami felülről jól látszik.

Akváriumi szaporodásukról nem sok beszámoló áll rendelkezésre, de a természetben az esős évszak idején ívnak, amikor a folyók megáradnak, ilyenkor a hím a nőstény köré tekeredik és igy termékenyítik meg az ikrákat, amik végül a talajra hullanak. Az ivadékoknak kelés után külső kopoltyú szálaik vannak, amelyek eltűnnek 10-12 nap után. Másik érdekesség, hogy Japánban, Hokkaido szigetén létezik egy populáció, amely szűznemzéssel szaporodik (Parthenogenesis), és a kizárólag nőstényekből álló csoportban az ikrák megtermékenyítéséhez nem szükséges Misgurnus anguillicaudatus hímivarsejt, hanem bármilyen közeli rokonságban álló hal spermája megfelel ahhoz, hogy az ikrák fejlődése meginduljon. Tudósok megfigyelték, hogy akár az aranyhal (Carassius auratus) spermája is elegendő lehet a viszonylag jó arányú ikrakeléshez. Ez a jelenség más európai Cobitis fajoknál is megfigyelhető.

Felhasznált források:
http://www.fishbase.org/summary/3016
http://www.seriouslyfish.com/species/misgurnus-anguillicaudatus/
https://en.wikipedia.org/wiki/Pond_loach
http://www.loaches.com/species-index/weather-loach-misgurnis-anguillicaudatus
http://animal-world.com/encyclo/fresh/loaches/DojoLoach.php