Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Misgurnus anguillicaudatus - MandzsucsíkAngolul / English
Misgurnus anguillicaudatus - MandzsucsíkMisgurnus anguillicaudatus - MandzsucsíkMisgurnus anguillicaudatus - MandzsucsíkMisgurnus anguillicaudatus - MandzsucsíkMisgurnus anguillicaudatus - MandzsucsíkMisgurnus anguillicaudatus - Mandzsucsík
  • Tudományos név: Misgurnus anguillicaudatus
  • Szinonímák: Cobitis anguillicaudata (Cantor; 1842), Misgurnus fossilis anguillicaudatus (Cantor, 1842), Misgurnus lividus (Sauvage & Dabry de Thiersant, 1874), Nemacheilus lividus (Sauvage & Dabry de Thiersant, 1874), Misgurnis crossochilus (Sauvage, 1878), Ussuria lepocephala (Nikolskii, 1903), Misgurnus mizolepis grangeri (Nichols, 1925), Misgurnus mohoity leopardus (Nichols, 1925), Misgurnus mohoity yunnan (Nichols, 1925), Misgurnus punctatus (Oshima, 1926), Misgurnus mizolepis punctatus (Oshima, 1926), Misgurnus mizolepis unicolor (Lin, 1932), Misgurnus elongatus (Kimura, 1934), Misgurnus mizolepis elongatus (Kimura, 1934), Kínai időjáráshal, Kelet-ázsiai csík
  • Magyar név: Mandzsucsík
  • Csoport: Csíkfélék
  • Származás: Ázsia; őshonos: Szibéria, Kína, Korea, Japán, Észak-Vietnám. Akváriumi halként, és élő csalihalként behurcolták több európai országba is (Németország, Spanyolország, Olaszország), Észak-Amerikába, Ausztráliába és Hawaiira
  • Testhossz: 20-30 cm
  • Természetes élőhely: Sekély, iszapos, lassú folyású folyókban a fenék közelében él, de előfordul mocsarakban, és rizsföldeken is. Ezek a vizek gyakran vízinövényekkel sűrűn benőtt területek, ahol jelentős a víz alatti faágak és száraz levelek mennyisége.
  • Viselkedés: Békés, de aktív éjszakai hal, viszont a kisebb halakat és ivadékokat levadászhatja. Más hidegvízi halakkal (pl. aranyhal) is jól tartható. Ha megszokják gazdájukat, akár kézből is etethetők.
  • Táplálkozás: Mindenevők, a természetben elsősorban rovarlárvákkal, és héjas állatokkal táplálkoznak, akváriumban élő és fagyasztott eleségeket adjunk nekik, de szívesen fogyaszt száraz tápokat is.
  • Szaporítás: Akváriumban is előfordult már, de ritka.
  • Medence: Minimum 200 literes
  • Halnépesség: 300 literre 3-4 hal
  • Dekoráció: Aljzatnak homokot használjunk, mert a halak gyakran beássák magukat a talajba. Olyan növényeket válasszunk, amelyek bírják a hidegvizet is. A világítás ne legyen túl erős. Kövekből és gyökerekből építsünk számukra búvóhelyeket, ahol napközben meghúzhatják magukat. Akváriumukat fedni kell, mert kiugorhatnak.
  • Hőmérséklet: 5-25 °C
  • pH: 6.0-8.0
  • Keménység: 1.0-12.0 NK°
  • Várható életkor: 7-10 év
Leírás: Eredeti élőhelyén eleséghalként tartják számon, és ezért is ilyen széles körben elterjedt Ázsiában. Hidegvízi hal, de jól alkalmazkodik a melegebb vizekhez is, ezért lehetséges, hogy több földrészen is meghonosodott. Mivel nagyon szapora faj, ezért egyes tudósok aggodalmukat fejezték ki, hogy a betelepített halak a helyi élővilág egyensúlyára negatív hatással lehetnek, habár erre nincs tényleges bizonyíték.

Teste angolnaszerű, szája kicsi. Nagyon sok színváltozata ismert a rézsárgától egészen a fakó barnáig. A mintázatuk is nagyon különböző némelyik zöldes-barna pöttyökkel tarkított márványos mintazatú, mások egyszínűek, mintázat nélkül. Létezik egy arany színváltozat is, aminek sötét a szeme, valamint ritkán albínó egyedek is fellelhetők. Szájuk körül 5 pár bajusz található. Neve onnan ered, hogy nagyon jól megérzi a légnyomás változásokat, ilyenkor sokkal aktívabb lesz, ezért Kínában gyakran tartották, hogy előre jelezze az időjárás változást. Gyakorlatilag ez az emberek által egyik legrégebben tartott halfaj. Különleges tulajdonsága, hogy az oxigént a levegőből is ki tudja vonni, úgy hogy átpréseli a bélrendszerén azt, ezért nagyon sokáig túlél még rossz körülmények között is, akár 3 napig is kibírja a szárazon. Közeli rokona a Magyarországon is honos, védett réti csíknak (Misgurnus fossilis), amit régen hazánkban hasonló időjárásjelző célokra használtak. Tehát a réti csík volt az első hal Magyarországon, amit az emberek otthonukban tartottak, feltehetően a magyar akvarisztikának ez a faj a megalapítója.

Az ivarérett nőstények hasa kerekebb az ikrák miatt, és egy kissé nagyobbak a hímeknél, míg a hímek hátúszójának második sugara hosszabb és vastagabb, valamint a hátúszó mögött vízszintesen dudorok találhatóak, ami felülről jól látszik.
Akváriumi szaporodásukról nem sok beszámoló áll rendelkezésre, de a természetben az esős évszak idején ívnak, amikor a folyók megáradnak, ilyenkor a hím a nőstény köré tekeredik és igy termékenyítik meg az ikrákat, amik végül a talajra hullanak. Az ivadékoknak kelés után külső kopoltyú szálaik vannak, amelyek eltűnnek 10-12 nap után. Másik érdekesség, hogy Japánban, Hokkaido szigetén létezik egy populáció, amely szűznemzéssel szaporodik (Parthenogenesis), és a kizárólag nőstényekből álló csoportban az ikrák megtermékenyítéséhez nem szükséges Misgurnus anguillicaudatus hímivarsejt, hanem bármilyen közeli rokonságban álló hal spermája megfelel ahhoz, hogy az ikrák fejlődése meginduljon. Tudósok megfigyelték, hogy akár az aranyhal (Carassius auratus) spermája is elegendő lehet a viszonylag jó arányú ikrakeléshez. Ez a jelenség más európai Cobitis fajoknál is megfigyelhető.
Felhasznált források:
http://www.fishbase.org/summary/3016
http://www.seriouslyfish.com/species/misgurnus-anguillicaudatus/
https://en.wikipedia.org/wiki/Pond_loach
http://www.loaches.com/species-index/weather-loach-misgurnis-anguillicaudatus
http://animal-world.com/encyclo/fresh/loaches/DojoLoach.php
Hasonló vízparamétereket igénylő fajok