• Tudományos név: Microglanis iheringi
• Szinonímák: Kis márvány antennásharcsa, Poszméhharcsa
• Magyar név: Dél-amerikai darázsharcsa
• Csoport: Harcsák
• Származás: Dél-Amerika; Venezuela és Kolumbia
• Testhossz: 5-7 cm
• Természetes élőhely: Gyors folyású folyókban
• Viselkedés: Békés, éjszakai harcsa, társas akváriumba való, de ami befér a száján azt megeszi, ezért a nagyon apró halivadékokat éjszaka levadássza.
• Táplálkozás: Mindenevő, a természetben a rovarokat és azok lárváit fogyasztja, akváriumban elfogadja az élő és fagyasztott eleségeket és a különböző száraz tápokat is.
• Szaporítás: Akváriumban nagyon ritka
• Medence: Minimum 60 literes
• Halnépesség: 75 literre 3 hal
• Dekoráció: Homokos aljzat, elegendő szabad tér az úszáshoz és sok búvóhely, ahol napközben tartózkodhat és sűrű növényzet. Nem szereti a túl erős megvilágítást, ezért vízfelszínen úszó növényekkel tompítsuk a fényerőt.
• Hőmérséklet: 21-26 °C
• pH: 6,5-7,5
• Keménység: 10-18 NK°
• Várható életkor: 3-5 év

Megjegyzés: Az Dél-amrikai darázsharcsa teste világosbarna színű, amelyen sötétbarna mintázat található. A hátúszó szinte teljesen sötétbarna, csak a teteje világosabb. A farokúszón pedig egy vastag sötétbarna csík húzódik függőlegesen. A nőstények egy kicsit testesebbek, mint a hímek. Neve alapján könnyen összekeverhető az ázsiai darázsharcsával (Pseudomystus siamensis), de testük formája és mintázata, valamint méretük alapján könnyű őket megkülönböztetni. Éjszakai életmódot folytat, nappal szinte sohasam mutatkozik, csak etetéskor jön elő búvóhelyéről.

Sajnos szaporítása akváriumban nagyon ritka, néhány akvaristának sikerült csak. A következő vízparaméterekkel: 4,8-6 pH, hőmérséklet 22-25 °C. A harcsákat változatos élő eleségekkel kell etetni, pl. élő vízibolha, szúnyoglárva, kagyló és garnéla. Egyes beszámolók szerint serkentheti az ívást az 50%-os vízcsere hűvösebb vízre.