• Tudományos név: Jordanella floridae
• Szinonímák: Cyprinodon floridae (Goode & Bean, 1879)
• Magyar név: Floridai fogasponty
• Csoport: Ikrázó fogaspontyok
• Származás: Észak-Amerika; a floridai félszigeten őshonos a St. Johns és Ochlocknee folyókban.
• Testhossz: 5-5,5 cm
• Természetes élőhely: Többnyire a vízinövényekkel sűrűn benőtt sekély vizekben, mocsarakban, és kisebb tavacskákban él, de néha az enyhén sós vizekben, és folyótorkolatokban is előfordul.
• Viselkedés: A hímek területvédők és csipkelődősek. Célszerű külön a számukra berendezett medencében tartani, különösen, ha szaporítani is szeretnénk őket. Egy nagyobb akváriumban akár több hímet is tarthatunk, de kisebb medencében csak egy hímet tartsunk.
• Táplálkozás: Mindenevő; apró vízi gerincteleneket és férgeket fogyaszt, de az algát és más növényi táplálékokat is kedvelik. Akváriumban elfogadja a fagyasztott és a száraz tápokat is, sőt alga hiányában a vízinövényeket is megcsipkedheti. Kedveli a fonálalgát!
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 55 literes
• Halnépesség: 70 literre 1 hím és 2-3 nőstény
• Dekoráció: Gyökerekből és ágakból, valamint sűrűn ültetett növényekből biztosítsunk sok búvóhelyeket számukra. Sötét talaj segítségével még jobban látszanak a halak színei. Az erősebb világítás elősegítheti az alganövekedést, ami a halak számára kiegészítő táplálék lehet.
• Hőmérséklet: 18-30 °C
• pH: 6,5-8,5
• Keménység: 2-20 NK°
• Várható életkor: 3-5 év

Megjegyzés: A halak mintázata és színei az usa zászlójához hasonlatosak, innen is kapták angol nevüket. A hím oldala zöldes színű, míg a háta barnás. Az oldalukon apró pöttyökből álló, vízszintes, vörös és ezüst csíkok futnak, amelyek egy zászló sávjaira emlékeztetnek. A páratlan úszóik szinte teljesen pirosak. Az oldaluk közepén egy nagyobb fekete folt húzódik. A nőstény kevésbé színes, oldaluk fakósárgás színű, amelyen sakktábla szerű mintázat található. Szintén egy nagyobb fekete folt díszíti az oldaluk közepét, valamint egy másik kékes-fekete folt is található a hátúszójuk végén. Sokáig mellőzött halnak számított az akvaristák között, de manapság egyre több helyen felbukkan, és egyre népszerűbb, köszönhetően az algaevő képességének. Kezdők számára az egyik legjobb választás lehet az ikrázó fogaspontyok közül, mert viszonylag igénytelen, és könnyen alkalmazkodik a különböző vízparaméterekhez. Ha nem kapnak rendszeresen megfelelő mennyiségű növényi eredetű eledelt, hanem csak húsos tápokat, akkor az nagyban csökkenti a várható élettartamukat.

A nemek megkülönböztetése könnyű, mert a hímeknek kissé nagyobbak, sokkal hosszabb a hát-, és farok alatti úszójuk, és sokkal színesebbek is, mint a nőstények, különösen szaporodási időszakban. A szaporodásukról ellentmondásos információk találhatóak a szakirodalomban: egyes helyeken megemlítik, hogy a hímek védik és gondozzák az ikrákat, míg máshol azt írják, hogy abszolút nem gondoskodnak az ikrákról. Több forrás szerint a Floridai fogasponty a pontyfélékhez hasonlóan nem ás gödröt az ikrái számára, és nem mutat semmilyen szülői gondoskodást, mások szerint pedig egyes hímek védik az ikrázó helyet, és elkergetnek minden betolakodót, még a nőstényeket is, sőt az uszonyaikkal még legyezik is az ikrákat. Egyes akvaristák szerint a hím a terméketlen ikrákat is kicsipegeti.

A természetben tavasztól nyár végéig szaporodik, mikor a víz jobban felmelegszik. Az akváriumban akár többé-kevésbé folyamatosan is ikrázhat, ha a megfelelő hőmérsékletű vízben tartjuk, de ezt célszerű elkerülni. Szaporításhoz rendezzünk be egy 40 literes akváriumot egy nagy csomó jávai mohával, és szivacsszűrővel. A hímek átmeneti territóriumot alakítanak ki, ahová megpróbálják becsábítani a nőstényeket, hogy ott ikrázzanak, és területüket megvédik a többi hímtől. A nőstény az ikrákat ezen a területen belül szórja szét, és az ikrák a tereptárgyakhoz tapadnak. A felnőtt halak az ikrák egy részét megehetik, ha az akváriumban hagyjuk őket, de ha elegendő búvóhely áll rendelkezésre, akkor néhány kishal megmaradhat. A szülőket célszerű ezért eltávolítani. Az ikrák kelése hőmérsékletfüggő, legtöbbször 7-14 nap között változik. A kishalaknak sórákot, vagy más apró élő eleséget adhatunk, amint elúsznak.