• Tudományos név: Hara jerdoni
• Szinonímák: Erethistes jerdoni
• Magyar név: Törpe sziklaharcsa
• Csoport: Harcsák
• Származás: Ázsia; India, Bangladesh
• Testhossz: 3-3,5 cm
• Természetes élőhely: Gyors és lassú folyású patakok és kis folyók.
• Viselkedés: Békés, nagyon félénk harcsa, kiválóan tartható társas akváriumban, hozzá hasonló kis testű halakkal. Nagyon keveset mozog napközben, csak éjszaka bújik elő. Ne tartsuk túl aktív halakkal, mert ezek zavarhatják.
• Táplálkozás: Mindenevő; alapvetően élő és fagyasztott eleségekkel etessük, de megeszi a száraz tápokat is. Éjszaka táplálkozik, ezért csak lámpaoldás után etessük.
• Szaporítás: Nagyon nehéz
• Medence: Minimum 30 literes
• Halnépesség: 40 literre 3-4 hal
• Dekoráció: Homokos aljzat, amelyre száraz tölgy és bükk leveleket szórunk. Fűzfaágak és különböző gyökerek díszíthetik a medencét, valamint biztosítsunk sok búvóhelyet számukra. Fűszerű, vagy mohaszerű növényeket telepítsünk a medencébe.
• Hőmérséklet: 18-24 °C
• pH: 5,6-7,6
• Keménység: 8-15 NK°
• Várható életkor: 5 év

Megjegyzés: Bár nem túl elterjedt harcsa, apró mérete miatt jól tartható kisebb akváriumban is. A testének színe a márványos szürkétől a világos barnáig változhat, fején gyakran sötétebb foltok találhatóak. A mellúszói a testéhez képest nagyok és recések, ezek segítségével kapaszkodik meg a tereptárgyakban a gyors folyású vizekben. Teste tömzsi, és a farok felé keskenyedik. 3 pár bajuszszála van, melyek fontos érzékszervei az éjjeli vadászatok során. Testszínét kis mértékben meg tudja változtatni, hogy jobban bele tudjon olvadni a környezetébe, de színe gyakran a hangulatától függ. Nappal többnyire a búvóhelyén tartózkodik, és csak éjszaka jön elő. Nagyon kényesek a vízminőségre, fontos, hogy a vizüknek magas legyen az oldott oxigéntartalma, és nagyon alacsony a nitrát szintje. Ha vizük nitrát szintje meghaladja a 12.5mg/l értéket, akkor el is pusztulhatnak! Első ilyen figyelmeztető jel lehet, ha a halak bőre olyan, mintha levedlették volna. Ekkor azonnal egy kisebb vízcserét kell csinálni.

A nemek megkülönböztetése nehéz, a nőstények hasa teltebb, ha beikrásodnak és egy kicsit nagyobbak a hímeknél. Szaporítása lehetséges, de nagyon kevés információ áll rendelkezésre róla. Szaporításával lehet próbálkozni: egy kisebb akváriumot béleljünk ki jávai mohával, és helyezzünk ki egy 4-5 főből álló csapatot. A halakat élő eleségekkel etessük 3-4 napig, majd egy nagyobb vízcserét iktassunk be. Minden harmadik nap pedig cseréljük vizük 10%-át. Ha szerencsénk van, az ikrákat a növények közé rejtik, de ezek nagyon aprók. A kikelő kishalak 1-2 mm hosszúak, és csak nagyon apró élő eleséggel, vagy folyékony ivadéktáppal etethetjük őket. Viszonylag gyorsan nőnek, de nagyon kényesek a vízminőségre, és sok odafigyelést igényelnek.