• Tudományos név: Epiplatys annulatus
• Szinonímák: Aplocheilus annulatus, Haplochilus annulatus, Panchax annulatus, Pseudepiplatys annulatus
• Magyar név: Gyűrűs bohóccsuka
• Csoport: Ikrázó fogaspontyok
• Származás: Afrika; Sierra Leone, Guinea, Libéria
• Testhossz: 4 cm
• Természetes élőhely: A partvidék menti sekély esőerdei patakokban és mocsarakban.
• Viselkedés: Nagyon békés, de félénk hal. Tartható közös medencében is, de jól válasszuk meg a társhalakat, mert az élelemért folytatott harcban könnyen alulmarad az élénkebb halak miatt. A vízfelszín közelében vadászik.
• Táplálkozás: Ragadozó; szinte kizárólag apró élő eleségeket fogyaszt (vízibolha, vörös szúnyoglárva). Ritkán megeszi a fagyasztott eleségeket is.
• Szaporítás: Elég nehéz
• Medence: Minimum 30 literes
• Halnépesség: 40 literre 1 hím és 2-3 nőstény hal
• Dekoráció: Használjunk sötét aljzatot (pl. tőzeg) és telepítsünk sűrű növényzetet, valamint vízfelszínen úszó növényeket is, hogy tompítsuk a világítást. Jó ugrók, ezért akváriumukat fedni kell. Nagy alapterületű, alacsonyabb medence a megfelelő a tartásukhoz.
• Hőmérséklet: 24-26 °C
• pH: 5-7
• Keménység: 2-12 NK°
• Várható életkor: 3-5 év

Megjegyzés: A Gyűrűs bohóccsuka teste világos krémszínű, amelyen 4 vastag, fekete csík található, erről kapták találó nevüket is. Testük hosszúkás, szájuk felső állású. A hímek nagyobbak és úszóik színesek, valamint a hát-, farok alatti-, és farokúszójuk megnyúlt. A nőstényeknek csak a farokúszójuk színes, de testükről hiányzik a vöröses szín, amely a hímeken megtalálható. A hímek hátúszója lehet krémszínű, világos vörös, vagy kékes. A nőstények hátúszója színtelen. A hímek farokúszója kékes színű, és a középső, meghosszabbodott részén ragyogó vörös. Egyes színváltozatoknál ez a vöröses rész narancssárga, vagy sárga színű, amelyet alul és felül egy-egy vörös csík határol. A hímek farok alatti úszója lehet vörös, kék, vagy ezek variációja, a nőstényeknél színtelen, vagy fakó. Sok más ikrázó fogaspontyal ellentétben, nem olyan vizekben él, amelyek időszakosan kiszáradnak.

A Gyűrűs bohóccsuka szaporítása elég nehéz. Rendezzünk be számukra egy külön medencét, amelyet töltsünk fel lágy és savas (pH 5-5,5), 25-26 °C-os vízzel. Az akvárium megvilágítása legyen gyenge, és használjunk vízfelszínen úszó növényeket is. Helyezzünk néhány csomó Jávai mohát az akváriumba, és a vízbe csepegtessünk tőzegkivonatot. A halakat szaporítás előtt etessük bőségesen változatos élő eleségekkel. Ezután válasszuk ki a legszebb hímet és legteltebb hasú nőstényt és helyezzük őket a szaporítómedencébe. Az ívás eltarthat akár 2 hétig is, a nőstény az ikrákat a vízfelszínen úszó növényekre „akasztja”, amelyeket naponta vegyünk ki egy külön tartóedénybe. Egy hétnél tovább nem ajánlott a halakat ívatni, mert ez nagyon legyengíti őket (különösen a nőstényt). A kihelyezett ikráknak elegendő a 3-5 cm-es vízmélység, és célszerű a vízbe gombásodás gátló szert is tenni (pl. metilén-kék). Az ikrák 8-10 nap alatt kelnek ki. Az ivadékok nagyon aprók, ezért indító eleségnek papucsállatkát használjunk. Néhány nap múlva már adhatunk nekik frissen kelt sórákot is. Ahogy a kishalak fejlődnek, úgy növelhetjük a vízmélységet is. Az ivadékok lassan fejlődnek. Figyeljünk a jó vízminőségre.

Egy másik lehetőség a szaporításra, hogy egy vízinövényekkel nagyon sűrűn beültetett nagyobb (legalább 80 literes) medencébe tartjuk a halainkat, és az ikrákat nem vesszük ki, hanem a természetre bízzuk a kishalak túlélését. Ilyen esetben a felnövekvő kishalak száma nem olyan magas, de így is egy elég nagy populációt tudunk kialakítani, mert a felnőtt halak csak ritkán eszik meg a kishalakat.