• Tudományos név: Eigenmannia virescens
• Szinonímák: Cryptops humboldtii, C. lienatus, C. virescens, Eigenmannia lineata, E. humboldtii, Sternarchus virescens, Sternopygus humboldtii, S. lineatus
• Magyar név: Zöld üvegkéshal
• Csoport: Egyéb halak
• Származás: Dél-Amerika;
• Testhossz: Hím: 45 cm, nőstény: 25 cm
• Természetes élőhely: A Rio Magdalena-tól a Rio de la Plata-ig a gyors folyású részeken, néha pedig a sűrű partmenti növényzetben.
• Viselkedés: Éjszakai életet élő, félénk csapathal. Miután kialakult a hiererhia köztük csapattársaikat felismerik és nem bántják, legjobb a számukra külön berendezett akváriumban tartani.
• Táplálkozás: Ragadozók; mindenféle élő eleséget megesznek, pl. tubifex, szúnyoglárva. Ezenkívül kedvelik az apró ízeltlábúakat, csigákat és kisebb halakat.
• Szaporítás: Nagyon nehéz
• Medence: Minimum 250 literes
• Halnépesség: 300 literre 5 hal
• Dekoráció: Használjunk kisebb-nagyobb szemű kavicsot aljzatnak. Kedveli a sűrű növényzetet és célszerű a vízfelszínen úszó növényekkel beárnyékolni medencéjüket, ami nagyobb biztonságérzetet ad számukra. Építsünk búvóhelyeket kövekből és gyökerekből.
• Hőmérséklet: 23-28 °C
• pH: 6-7,5
• Keménység: 2-15 NK°
• Várható életkor: 6 év

Megjegyzés: A Zöld üvegkéshalnak nincsen sem farokúszója, sem hátúszója. A farok alatti úszójuk viszont nagy, kb. 240 sugara van és ennek a segítségével hajtják magukat előre. Testük nagy része áttetsző, néha zöldes színű. A fej általában barnás színezetű, ezenkívül két vízszintes csík fut végig a testükön: az egyik a farok alatti úszón, a másik pedig fölötte. Ezenkívül az üvegszerű testük miatt jól látszik a halak gerince is. Ezek a halak nagyon érzékenyek a friss vízre, ezért vízcsere alkalmával ügyeljünk, hogy mindig állott vízzel pótoljuk azt. Az üveg késhalak finom elektromos jeleket bocsátanak ki, amellyel tájékozódnak és ami elősegíti számukra a párválasztást is.

A nemek megkülönböztetése viszonylag könnyű: a hímek nagyobbra nőnek. Tenyészteni akváriumban csak ritkán sikerült, leírások alapján nagyon lágy vízben, hirtelen pH csökkenést előidézve, valamint szimulálva az esős évszakot, úgy, hogy megnövelték a vízszintet és esőztetőt használtak. Ekkor a halak a reggeli órákban elkezdtek ívni. A domináns hím, ami általában a legnagyobb több nősténnyel is párzik. Az ikrák ragadósak, és csak néhány darabot raknak le egyszerre, általában a vízfelszínen úszó növények közé. A nőstény méretétől függően 100-200 ikrát rak egy alkalommal. Az ívás néhány órán keresztül tart. Az ikrákat célszerű külön akváriumban keltetni, és miután a kishalak kikeltek adjunk nekik apró élő eleségeket, mint pl. frissen kelt sórákot.