• Tudományos név: Brachydanio kyathit
• Szinonímák: Danio kyathit
• Magyar név: Vörösúszójú párducdánió
• Csoport: Pontyfélék
• Származás: Ázsia; Észak-Myanmar (Burma)
• Testhossz: 4-5 cm
• Természetes élőhely: Kisebb gyors folyású patakok, nyugodtabb, part menti részein, amelyek szélén sűrű bambuszerdő található, ami beárnyékolja a vizet.
• Viselkedés: Nagyon békés, társas medencébe való aktív csapathal.
• Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén szinte kizárólag rovarlárvákat és rovarokat eszik. Akváriumban elfogad mindenféle élő és fagyasztott eleséget, valamint száraz tápokat is.
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 60 literes
• Halnépesség: 80 literre 8-10 hal
• Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett akvárium, sötét aljzattal. Gyökerekkel és ágakkal dekorálhatjuk a medencét. Az akváriumot fedni kell, mert könnyen kiugorhatnak.
• Hőmérséklet: 20-26 °C
• pH: 6,5-7,5
• Keménység: 2-10 NK°
• Várható életkor: 3-5 év

Megjegyzés: A Vörösúszójú párducdánió mintázata többféle is lehet: oldalukat 5-7 vízszintes, sötét csík díszíti, amelyek lehetnek egybefüggő vonalak, vagy szaggatottak, esetleg egymást követő sűrű pöttyök is. Fejükön 2 pár szál bajusz található. Bár első ránézésre kissé hasonlít a zebradánióra, bajszuk sokkal hosszabb és az úszói vöröses-narancssárgás színűek, valamint a zebradánió csíkjai folytatódnak a farokúszóján is, míg a Vörösúszójú párducdániónak csak a középső (1-3) csíkjai érnek a farokúszó végéig. 2012-ben DNS-ük alapján is kimutatták, hogy külön fajról van szó (Collins). A kifejlett nőstények hasa teltebb, kevésbé színesek és egy kicsit nagyobbak a hímeknél. Ez különösen a szaporodáskor figyelhető meg, amikor a hímek színezete felerősödik.

Mint sok más kistestű pontyféle, a Vörösúszójú párducdánió is ikrafaló. Növényekkel sűrűn beültetett akváriumban néha előfordul, hogy emberi beavatkozás nélkül is megjelenik néhány kishal, amelyek sikeresen túlélték a felnőttek falánkságát, de ha több ivadékot szeretnénk, akkor mindenképpen külön akváriumban tenyésszük halainkat. Erre egy 30-40 literes akvárium is megfelel, amelyet csak félig töltünk meg 25-26 °C–os vízzel. Az akvárium legyen gyengén megvilágítva és használjunk ikrarácsot, vagy nagyobb szemű kavicsot aljzatnak, esetleg béleljük ki a medencét Jávai mohával. Az akvárium hosszában legyen egy kis vízáramlás, amelyet egy belső szűrővel könnyen előidézhetünk. Helyezzük ki egy jól táplált tenyészpárt este a medencébe. Ezután töltsük fel az akváriumot úgy, hogy óránként öntsünk bele mindig egy kevés hideg vizet. A pár általában a következő reggel megkezdi az ívást. Ha végeztek, akkor távolítsuk el a halakat és cseréljük le a belső szűrőt egy szivacsszűrőre, nehogy a kikelő kishalakat beszívja a motoros szűrő. Az ikrák kelése hőmérsékletfüggő, de kb. 24-36 óra múlva kikelnek, és néhány nap múlva a kishalak már elúsznak. Ekkor papucsállatkával és frissen kelt sórákkal etethetjük őket.