• Tudományos név: Devario malabaricus
• Szinonímák: Danio aequipinnatus, Danio malabaricus, Danio micronema, Eustira ceylonensis, Paradanio aurolineatus, Perilampus aurolineatus, Perilampus canarensis, Perilampus ceylonensis, Perilampus malabaricus, Perilampus mysoricus, Puntius malabaricus
• Magyar név: Malabári dánió
• Csoport: Pontyfélék
• Származás: Ázsia; India, Srí Lanka
• Testhossz: 10 cm
• Természetes élőhely: Tiszta folyók és folyamok, ahol sűrű a növényzet.
• Viselkedés: Társas, rajokban él. Ha nagyobb csapatot tartunk (legalább 8), akkor sokkal jobban elviselik egymást.
• Táplálkozás: Mindenevő, szívesen fogyasztja a különböző élő és száraz eleségeket.
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 110 literes
• Halnépesség: 120 literre 5 hal
• Dekoráció: Sötét talaj és a víz színén úszó vízinövények.
• Hőmérséklet: 22-27 °C
• pH: 6-7,5
• Keménység: 10-20NK°
• Várható életkor: 5-6 év

Megjegyzés: Több más Devario-fajra (pl.: Devario devario, Devario aequipinnatus) nagyon hasonlít, könnyű velük összetéveszteni. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a malabári dániót a Devario aequipinnatus-szal ívatják össze, így gyakran a kereskedelemben hibrid példányok is előfordulnak, ezzel nehezítve pontos beazonosítását. A malabári dánió teste hosszúkás, karcsú, szája végénél egy-egy bajuszszál található. Alapszíne szürkés,oldalán kékes sáv található, amelyet sárgás-zöldes minta tarkít. Az úszók a testtől távolodva egyre átlátszóbbak, néha rózsaszín vagy zöldes színezetűek. Nagyon szívós kis halak, szinte minden akváriumi körülményhez hozzászoknak. Gyors mozgású csapathal, ezért - és mérete miatt is - nagy medencébe rakjuk őket, hogy a mozgásteret biztosítsuk számukra. A többi halat kergetheti, de nem bántja azokat, hiszen számára ez csak játék, ezért tanácsos hasonló méretű és viselkedésű halakkal tartani. A nemek megkülönböztetése nem nehéz: a hímek karcsúbbak, kisebbek és sokkal színesebbek. Tenyésztéséhez hosszú akváriumot használjunk, mert a hímek igen hevesen hajtják nőstényeiket ikrázás közben. Párban ikráztassuk, a párválasztás gyakran egy életre szól. Szaporításkor melegigényes, 24-28 °C-ra van szüksége. Az ívató medencébe elsőnek a nőstényt tegyük ki, és várjunk legalább egy napot, amíg megszokja azt, utána tegyük csak be a hímet. Az ívás általában reggel, a felkelő nap első sugaraira beindul. Az ívás a szabad vízben történik, az ikrák lehullanak a talajra és a növények leveleire. A szülőket célszerű ezután kivenni. A kishalak kb. 7 nap múlva kelnek ki.