• Tudományos név: Ctenolucius hujeta
• Szinonímák: Ctenolucius hujeta hujeta, Ctenolucius hujeta insculptus, Ctenolucius insculptus, Hydrocynus hujeta, Luciocharax hujeta, Luciocharax insculptus, Xiphostoma hujeta, Édesvízi barrakuda
• Magyar név: Ezüstös csukalazac
• Csoport: Pontylazacok
• Származás: Dél-Amerika; Venezuela, Kolumbia
• Testhossz: 20-25 cm, a természetben elérheti a 50 cm-t is.
• Természetes élőhely: Nagyobb folyókban a vízfelszín közelében a növényzet között.
• Viselkedés: A nagy testű halakkal szemben békés, de amelyik befér a száján, azt megeszi. Félénk és ijedős hal, agresszív halakkal ne tartsuk. Jó társak lehetnek számukra a talaj közelében élő halak. Fajtársaival szemben sem agresszív.
• Táplálkozás: Ragadozó; A természetben kishalakkal és rovarokkal táplálkozik. Akváriumban esetenként elfogadja a fagyasztott eleségeket is, ezen kívül adhatunk nekik földigilisztát, szúnyoglárvát, haldarabokat, kagylóhúst.
• Szaporítás: Nagyon nehéz
• Medence: Minimum 200 literes
• Halnépesség: 400 literre 4-5 hal
• Dekoráció: Vízfelszínen úszó növényzet, gyökerek. Az aljzat lehet homokos, esetlen néhány száraz tölgyfalevelet szórhatunk be, ami megszínezi a vizet. Akváriumukat fedni kell, mert kiváló ugrók.
• Hőmérséklet: 22-26 °C
• pH: 5-7,5
• Keménység: 5-20 NK°
• Várható életkor: 5-8 év

Megjegyzés: Az Ezüstös csukalazac teste hosszúkás, szája hosszú, a felső ajka kicsit hosszabb, mint az alsó. Az testük ezüstös színű, az úszók pedig átlátszóak. A farokúszó villás, a tövében pedig egy sötét folt található. A vízfelszín közelében vadászik, sokszor a növények közül támad zsákmányára. Érzékeny a szennyezett vízre, ezért vizük 30-50%-át cserélni kell hetente.

A kifejlett nőstények kicsit nagyobbak és a hasuk teltebb, mint a hímeké. A farok alatti úszó középső sugarai a hímeken hosszabbak, úszójuk pedig nem egyenes, inkább olyan, mintha rojtos lenne. A nőstények farok alatti úszója háromszögletű, külső sugarai hosszabbak és egyenesek. Szaporítani kisebb csoportban és párban is lehet. A csoportos tenyésztés során több hímet kell egy nőstényre számolni. Az ívást megelőzően a hímek kergetőznek a medencében, egymás mellett úszva pózolnak, sőt meg is csipkedhetik egymást. Maga a párzás a vízfelszín közelében zajlik: a hím és a nőstény egymással párhuzamosan úszik, a hím pedig a hosszabb farok alatti úszójával átöleli a nőstény hasi részét, ekkor a nőstény kiereszteti az ikrákat, amelyeket a hím megtermékenyít (ez részben a vízfelszín felett zajlik: a halak testének hátsó része gyakran kiér a vízből), ezután az ikrák lesüllyednek és rátapadnak a növényekre, vagy kövekre. Mivel ívásuk a víz felszínéhez közel zajlik, és heves vízmozgással jár, így az ikrák gyakran vízen kívülre is kerülhetnek.Az ívás kb. 3 órán keresztül tart. Az ikrák száma 1000 körüli, de nagyobb nőstények esetében elérheti az 3000-t is, amelyek 20 óra múlva kezdenek kikelni 27 °C –on, majd a kishalak további 60 óra múlva úsznak el. A kishalaknak frissen kelt sórákot adhatunk, és legalább napi háromszor kell etetni őket, különben megehetik egymást.