• Tudományos név: Corydoras zygatus
• Magyar név: Kantáros páncélosharcsa
• Csoport: Harcsák
• Származás: Dél-Amerika, Peru, Ecuador
• Testhossz: 6-7 cm
• Természetes élőhely: A Rio Hallagua vízrendszere.
• Viselkedés: Békés, de nagyon félénk harcsa, általában csak sötétedés után aktív. Társas, rajokban él, a vízfenék közelében úszik.
• Táplálkozás: Alapvetően tubifexet esznek, kiegészítésként lehet száraz tápot adni.
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 65 literes
• Halnépesség: 85 literre 6 hal
• Dekoráció: Éles szemcséktől mentes finom homok, növények, gyökerek, de legyen elegendő hely az úszáshoz is. Vízfelszínen úszó növényekkel tompíthatjuk a világítást.
• Hőmérséklet: 22-26 °C
• pH: 6-7
• Keménység:1-15 NK°
• Várható életkor: 5-10 év

Megjegyzés: A kantáros páncélosharcsa teste narancsos színárnyalatú és egy csík fut végig a szeme fölötti résztől egészen a farkáig. Fontos, hogy ez a csík sohasem folytatódik a farokúszón. Gyakran található egy kisebb szakadás ebben a sötét csíkban, amely a tátúszó végétől kezdődik. A felnőtt példányok nagyon hasonlítanak a rozsda páncélosharcsára (Corydoras rabauti), de ivadékai nem olyan színesek. Tartása egyszerű, nem válogatós. Számára az ideálisan beállított akvárium olyan, amelyben a neonhalakat tartják: lágy, kissé savas víz, finom, lehetőleg sötét talaj, árnyékolt vízfelszín, tőzeges szűrés.

A nőstények nagyobbak és hasasabbak, mint a hímek. Természetes élőhelyükön az esős évszakban ívnak, amikor a víz hőmérséklete 16 °C körüli. Ezt az akváriumban egy hirtelen vízhőmérséklet-változással lehet kiváltani. Ikráit az üvegfalra és a növények leveleire ragasztja. Az ikrák 3-4 nap múlva kelnek ki, és további 2-3 nap múlva már frissen kelt sórákkal etethetjük őket.