• Tudományos név: Brotia pagodula
• Magyar név: Pagoda csiga
• Csoport: Gerinctelenek
• Származás: Délkelet-Ázsia, Thaiföld
• Testhossz: 5-8 cm
• Természetes élőhely: A Moei Folyó gyors folyású szakaszai, Thaiföld és Myanmar (Burma) határán.
• Viselkedés: Békés, a halakat nem bántja, társas akváriumba való csiga. Ne tartsuk agresszív halakkal, amelyek megtámadhatják.
• Táplálkozás: Mindenevő, elsősorban azonban növényi táplálékot igényelnek, pl. alga, rothadt növényi részek, főtt spenót. Megeszik a haltápot is.
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 45 literes
• Halnépesség: 55 literre 5 csiga
• Dekoráció: Kedveli a homokos aljzatot és az erősebb áramlásokat, valamint az oxigéndús vizet. Nagyobb kövekkel dekorálhatjuk az akváriumot.
• Hőmérséklet: 20-26 °C
• pH: 6,5-8
• Keménység: 5-30 NK°
• Várható életkor: 2-5 év

Megjegyzés: A Pagoda csiga háza kúp alakú, amelyen tüske szerű kinövések találhatóak. Háza általában 6-8 gyűrűből áll. A házuk színe a sötét barnától a sárgáig változhat. A csiga testének színe az egyszínű sötét szürkétől egészen a világos sárgáig változhat, amelyen narancssárga pöttyök találhatóak. Feje ormányszerű. Ha nem kapnak elég növényi táplálékot, akkor az akváriumi növényeket is megrágják. Eleinte félénkek, de ha rendszeresen kapnak eleséget, akkor hamar megbarátkoznak új helyükkel és napközben is aktívan legelik az algát a keményebb tereptárgyakról. Az idősebb csigák kevésbé aktívak, mint a fiatalok. Természetes élőhelyén trópusi éghajlat van, ahol az átlaghőmérséklet 27 °C körül alakul, de a csigák inkább a hűvösebb hegyi régiókat kedvelik.

Elevenszülők, de a nemek megkülönböztetése nehéz. Ezért célszerű több példányt is tartani belőlük, hogy biztosan legyen hím és nőstény is a csapatban. Az ivadékok száma kevés, a nőstény maximum 50 kiscsigát szül (egyes források szerint évente csak egyszer szülnek), amelyek mérete 3,5-6 mm.