• Tudományos név: Chromobotia macracanthus
• Szinonímák: Botia macracantha, Cobitis macracanthus, Chromobotia macracanthus, Csigaevő hal
• Magyar név: Öves díszcsík
• Csoport: Csíkfélék
• Származás: Ázsia; Szumátra, Borneó.
• Testhossz: 30-35 cm
• Természetes élőhely: Nagy folyók, de az esős időszakokban az elárasztott területeken és kisebb mellékágakbanis megtalálható.
• Viselkedés: Társas, rajokban él. A vízfenék közelében úszik.
• Táplálkozás:mindenevő, kedveli a csigákat és a szúnyoglárvát.
• Szaporítás: Akváriumban nem szaporodik.
• Medence: Minimum 300 literes
• Halnépesség: 400 literre 5 hal
• Dekoráció: Növények, menedékhelyet kínáló gyökerek, búvóhelyek.
• Hőmérséklet: 26-27°C
• pH: 6-6,5.
• Keménység: 5-12 NK°
• Várható életkor: 10 év

Megjegyzés: Feltehetően az egyik legismertebb csíkféle, drágasága ellenére (általában csak 1000-1200 Ft fölötti áron kapható) közkedvelt, népszerű hal, régebb óta lakója akváriumainknak. Az Öves díszcsíkok teste narancssárga színű, amelyen 3 széles fekete függőleges sáv fut végig. Ezek a halak elég jól hallható, különös, csattanó hangokat adnak ki, ami az üvegrepedéshez hasonlatos. Ha azt akarjuk, hogy megfelelően fejlődjenek, elég nagy csapatot kell belőlük tartani. Szeretik a sűrű növényzetet - a vízfelszínen is -, mert ezek árnyékot és biztonságos rejtekhelyet kínálnak a számukra. A talaj legyen finom homok, s vigyázzunk, nehogy éles szemcsék legyenek benne, melyek megsérthetik a Chromobotia macracantha száján díszelgő, összesen négy pár bajuszszálat. Ne csodálkozzunk, ha egy idő múlva nem találunk egyetlen élő csigát sem az akváriumban, mert ezek a halak az ilyen csemegét élvezettel elfogyasztják. Egy másik érdekes tulajdonságuk, hogy gyakran "tettetik" magukat halottnak, ilyenkor mozdulatlanul pihennek az oldalukon, nagy riadalmat keltve a tapasztalatlan akvaristákban. A természetben 30 cm-nél is nagyobbra nőhetnek, de normál akváriumi körülmények között ez nem jellemző, viszont a felnőtt halakat 400-500 literes, (vagy még ennél is nagyobb) medencében ajánlott tartani. Betelepítéskor legyünk elővigyázatosak, az első 1-2 hónapban érzékenyek, viszont minél jobban megszokják helyüket, annál szívósabbak lesznek. A fiatal halak gyakran elég érzékenyek a darakórra (Ichthyophirius multifillis), viszont a némiképp idősebb példányok ellenállóbak lesznek. Előbb hőmérséklet-emeléssel próbálkozzunk a betegség leküzdése érdekében, ugyanis a diszkoszhalnál szokásos hőmérsékletet is elviseli. Lehetőleg kerüljük a gyógyszerek, különösen a réztartalmú szerek használatát, érzékeny a nitrátra, nitritre, ammóniára is. Bélfalán képes a légköri oxigént is megkötni. A természetben a kishalak a part menti kövek között, a sekély vizekben vadászgatnak, cseperednek. Búvóhelyekre szüksége van, viszont agresszió nem jellemző, a nagyobb példányok a kisebb halakra (pl. guppi, neonhal, kistestű razbórák) veszélyesek lehetnek, levadászhatják őket. Jó takarítóhalak, felkutatják a táplálékmaradékot, sőt, még a haltetemeket is eltüntetik. Szükség van néha forrázott zöldséggel történő táplálék-kiegészítésre is, különben a vízinövények friss hajtásait megcsipkedhetik.

Egyes megfigyelések szerint, a természetes élőhelyükön a száraz évszakban, amikor nagyon lecsökken a folyók szintje és sok hal elpusztul, az öves díszcsíkok megeszik ezeket a döglött halakat, majd amikor újra beköszönt az esős évszak, akkor kezdenek el ívni. Ez jellemzően a folyók által elárasztott területeken történik, az ikrákat a növények közé szórják. Mesterséges körülmények között hormoninjekciók hatására próbálják ívásra bírni. Természetes élőhelyén étkezési hal.

---

We are the pioneers in providing 70-680 and JN0-101 exams with 100% exam pass guarantee. Download our latest 640-911 and 74-324 to pass real exam of JN0-660.