• Tudományos név: Betta rubra
• Szinonímák: -
• Magyar név: Rubin harcoshal
• Csoport: Labirint-kopoltyúsok
• Származás:Ázsia; Északnyugat-Szumátra, Indonézia
• Testhossz: 3-5 cm
• Természetes élőhely: A sziget alacsonyan fekvő területein, a lassú folyású folyókban, valamint az erdei feketevizű patakokban, és tőzegmocsarakban is megtalálhatóak. Ezek az élőhelyek jellemzően árnyékos, fákkal benőtt területek, ahol a víz nagyon lágy, és savas.
• Viselkedés: Nem társas akváriumba való, legjobb külön akváriumban, párban tartani.
• Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén apró rovarokat és zooplanktont eszik, ezért elsősorban élő eleséggel etessük, de megeszi a fagyasztott és száraz tápokat is. A változatos étrend és pl. az artemia és a vörös szúnyoglárva elősegíti gyönyörű színezetük élénkülését. Ne etessük túl, mert hajlamos az elhízásra.
• Szaporítás: Nehéz
• Medence: Minimum 40 literes
• Halnépesség: 40 literre 1 pár.
• Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett akváriumban is jól tarthatóak, de sok tenyésztő talaj nélküli medencében tartja őket. Gyökerekkel és faágakkal biztosítsunk búvóhelyeket számukra. Hasznos lehet száraz leveleket is tenni medencéjükbe, amelyek megszínezik a vizet. A világítás ne legyen erős. Akváriumukat fedni kell, mert jó ugrók, és érzékenyek a hideg levegőre!
• Hőmérséklet: 22-27 °C
• pH: 5-6,5
• Keménység: 0-5 NK°
• Várható életkor: 3-5 év

Megjegyzés: A Rubin harcoshal testének alapszíne vöröses-barna, a hasi résztől a hát felé egyre sötétebb színű. Fejükön sötét barna, vagy fekete foltok találhatóak. A hasi részen 4-7 darab fekete, függőleges sáv található, amelyek változó távolságra vannak egymástól. Az úszók is vöröses színűek, valamint a hát-, farok-, és farok alatti úszók szélei kékes-zöld színűek. A mellúszók tövénél egy ragyogó zöldeskék színű folt látható. A halak szeme alatt egy háromszög alakú minta található. A szájuk alsó része fekete színű. Érdekesség, hogy a halak természetes élőhelyén sok éven keresztül harcok folytak a Szabad Szumátráért Mozgalom és az Indonéz kormányerők között, ezért a Betta rubra-t csak a 100 évvel korábban befogott, és tartósított halak alapján ismerték a nyugati világban. A 2005-ben kötött béke-egyezményt követően a terület újra békésnek mondható, így 2007-től a halak feltűntek az akvarisztikai hobbiban is.

A hímek sokkal színesebbek, és testükön fekete, függőleges sávok találhatóak, valamint a páratlan úszóik vége jobban meghosszabbodott, mint a nőstényeké. A nőstények fakóbbak, és inkább egyszínűek, valamint egy hosszanti sötét csík található a testükön. Érdekesség, hogy természetes élőhelyükön lekerekített-, és lándzsás farokúszójú hímet is fogtak már. Szájköltők, legjobb egy külön akváriumban szaporítani őket. Fontos, hogy a szaporító medencét fedjük, mert a kikelő ivadékoknak szükségük van egy párás légrétegre a vízfelszín fölött, hogy a labirint szervük megfelelően kialakulhasson. A hosszú udvarlás után a halak tipikusan összefonódnak, és a nőstény kiengedi az ikrákat, amelyeket a hím megtermékenyít. Ezután a hímek összegyűjtik a szájukba a megtermékenyített ikrákat. A tapasztalatlan, vagy stresszes hím gyakran lenyeli a szájában lévő ikrákat, ezért jobb a nőstényt is az akváriumban hagyni. A kelési idő 10-17 nap lehet, amely után a hím kiengedi az apró ivadékokat, amelyek már teljesen kifejlődtek, és szabadon úsznak. Ezután a szülőket el is lehet távolítani a medencéből, de egyes tenyésztők a szülőkkel együtt nevelik fel a kicsiket. A kishalak elég nagyok, hogy apró élő eleségekkel etessük őket. Célszerű naponta 2-3 alkalommal, változatosan etetni őket, valamint a vizüket is kis mennyiségekben cserélni, hogy optimálisan fejlődjenek.