Change the language to englishEnglishChange the language to english
diszhal.info logo
Partnerek
A Diszhal.info partnerei
Az év díszhala cikksorozat
Legújabb 10 kép
Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek12Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek10Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek09Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek07Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek06Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek04Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek03Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek02Víz alatti erdők - Takashi Amano - Részletek17
Astyanax jordani - Barlangi vaklazacAngolul / English
Astyanax jordani - Barlangi vaklazacAstyanax jordani - Barlangi vaklazacAstyanax jordani - Barlangi vaklazac
  • Tudományos név: Astyanax jordani
  • Szinonímák: Anoptichthys antrobius, Anoptichthys hubbsi, Anoptichthys jordani, Astyanax mexicanus jordani
  • Magyar név: Barlangi vaklazac
  • Csoport: Pontylazacok
  • Származás: Közép-Amerika; Mexikó
  • Testhossz: 9-10 cm
  • Természetes élőhely: Mexikóban a San Luis Potosi tartomány barlangi vizeiben él.
  • Viselkedés: Békés, csapatban élő hal, de más halak úszóit megcsipkedheti. Célszerű külön, a számukra berendezett akváriumban tartani őket speciális igényeik miatt.
  • Táplálkozás: Mindenevő; Szívesen fogyasztanak minden élő és fagyasztott haleleséget, de megeszik a száraz tápokat is. Általában a talaj közelében kutatnak a táplálék után.
  • Szaporítás: Elég könnyű
  • Medence: Minimum 80 literes
  • Halnépesség: 80 literre 4-5 hal
  • Dekoráció: Kövek, sziklák, az akvárium aljára aprókavics. Világítás és növényzet nem szükséges az akváriumba.
  • Hőmérséklet: 20-25 °C
  • pH: 6-7,8
  • Keménység: 20-30 NK°
  • Várható életkor: 5-6 év
Megjegyzés: Az Astyanax jordani testén nem találhatóak pigmentek, testük rózsaszínes árnyalatú, enyhe csillogással. Egyes kutatások szerint a Barlangi vaklazac a Mexikói vaklazac (Astyanax mexicanus) felszíni formájából fejlődött ki, és ezért nagyon nehéz megkülönböztetni a két fajt. A Barlangi vaklazacok kifejlődött szemmel születnek, de mivel a természetes élőhelyükön sötétben élnek, ehhez alkalmazkodnak, és ezért ahogy öregszenek, úgy egy bőrréteg fedi be szemüket. A szemük helyett nagyon fejlett szaglásuk segíti őket a vadászatban, valamint sokkal hatékonyabban tudják tárolni szervezetükben a zsírt, mint más halak. Kutatások kimutatták, hogy az oldalvonaluk is sokkal érzékenyebb más halakénál, és ennek segítségével a mozgásuk közben keletkező hullámokat, amelyek visszaverődnek a tereptárgyakról, könnyebben érzékelik, így elkerülve az akadályokat. A természetben csak nagyon kis populációjuk él, és az is csak egy kisebb területen, ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajként tartja számon, így csak akváriumban tenyésztett példányok szerezhetőek be, de azok is csak nagyon ritkán.

A nemek megkülönböztetése külső jegyek alapján nehéz, a nőstények fentről nézve kissé testesebbek, és valamivel nagyobbak a hímeknél. Szaporítani alacsonyabb hőmérsékletű (20 °C) vízben elég könnyű. A jól tartott tenyészpárok gyakran ívnak. Az ikrák fehér színűek, és úgy néznek ki, mintha terméketlenek lennének. A szülőket az ikrázás után vegyük ki, mert felfalják az ikrákat. A kikelő kishalakat apró élő eleségekkel és más ivadéktápokkal etethetjük.

Hasonló vízparamétereket igénylő fajok