• Tudományos név: Aphyosemion striatum
• Szinonímák: Epiplatys striatus, Haplochilus striatus, Panchax striatus
• Magyar név: Csíkos fogasponty
• Csoport: Ikrázó fogaspontyok
• Származás: Afrika; Gabon és Egyenlítői Guinea
• Testhossz: 5-6 cm
• Természetes élőhely: A partvidék menti sekély esőerdei patakokban és mocsarakban.
• Viselkedés: Nagyon békés, de félénk hal. Tartható közös medencében is, de jól válasszuk meg a társhalakat, mert az élelemért folytatott harcban könnyen alulmarad az élénkebb halak miatt.
• Táplálkozás: Mindenevő; apró élő és fagyasztott eleségek (vízibolha, vörös szúnyoglárva), de a legtöbb esetben elfogadják a jó minőségű száraz tápokat is.
• Szaporítás: Elég könnyű
• Medence: Minimum 30 literes
• Halnépesség: 40 literre 1 hím és 2-3 nőstény hal
• Dekoráció: Használjunk sötét aljzatot (pl. tőzeg) és telepítsünk sűrű növényzetet, valamint vízfelszínen úszó növényeket is, hogy tompítsuk a világítást. Jó ugrók, ezért akváriumukat fedni kell. Az akvárium vizét tőzegen szűrjük át, ha lehet. Gyökerekből és ágakból biztosítsunk búvóhelyeket számukra.
• Hőmérséklet: 20-23 °C
• pH: 5,5-7
• Keménység: 3-12 NK°
• Várható életkor: 3-5 év

Megjegyzés: Testük hosszúkás, szájuk felső állású. A hátuk barnás-narancssárga, oldaluk türkizkék színű, amelyen 5 sor vörös pöttyökből álló csík húzódik. A hátúszójuk zöldes színű, amin 2 vörös csík található. A farokúszót is vörös pöttyök és csíkok tarkítják. A farok-, farok alatti- és a mellúszók alsó része is sárgás színű. A Csíkos fogasponty a kezdők számára is megfelelő hal, mert gyönyörű színű, könnyű tenyészteni és viszonylag sokáig él. Medencéjüket nem kell fűteni, mert a túl meleg vízben nem lesz olyan szép a színezetük, valamint várható életkoruk is lecsökken.

A hímek nagyobbak és sokkal színesebbek, valamint a hát-, farok alatti-, és farokúszójuk megnyúlt. Szaporításhoz egy kisebb 12 literes medence is elegendő, világítás nem szükséges. Sok tenyésztő még szűrést sem használ, bár egy kis szivacsszűrőt célszerű betenni, hogy legyen egy kis vízmozgás. A víz legyen lágy és savas (pH 6-6,5), a hőmérséklete 20-22 °C, valamint tegyünk bele egy kevés tőzeget, vagy tőzegkivonatot. A nemeket célszerű szaporítás előtt elkülönítve tartani és változatos élő és fagyasztott eleségekkel etetni szaporítás előtt. Ezután válasszuk ki a legszebb hímet és legteltebb hasú nőstényt és helyezzük őket a szaporítómedencébe. A nőstény az ikrákat a talajba, vagy növények közé szórja, ezért talajnak használhatunk tőzeget, vagy betehetünk egy nagyobb csomó jávai mohát is az akváriumba. A talaj nélküli medencéből könnyebb összegyűjteni az ikrákat. Az ikrákat az akváriumban is hagyhatjuk, de ilyenkor általában a szülők elcsipegetnek belőlük néhányat. Az ívás eltarthat akár 2 hétig is, és a nőstény naponta 20-30 ikrát rak, de 1 hétnél tovább nem ajánlott a halakat ívatni, mert ez nagyon legyengíti őket (különösen a nőstényt). A kivett ikrákat vízben és nedves tőzegben is tarthatjuk, előbbi esetben egy kisebb műanyag doboz is megfelel, amiben a vízmélység 3-5 cm. A dobozt tartsuk sötét helyen, mert az ikrák érzékenyek a fényre, és csepegtessünk a vízbe gombásodás gátló szert. Az ikrák 10-14 nap alatt kelnek ki. Ha nedves tőzegbe tesszük az ikrákat, akkor egy meleg, sötét helyre tegyük őket kb. 18 napig, majd helyezzük vissza a medencébe, ahol a víz hatására kikelnek (a víz legyen sekély). Az ivadékok nagyon kicsik, ezért indító eleségnek papucsállatkát használjunk. Két nap múlva már adhatunk nekik frissen kelt sórákot. Ahogy a kishalak fejlődnek, úgy növelhetjük a vízmélységet is. Figyeljünk a jó vízminőségre.