A brakkvizi halak a tengerek és a szárazföld határán, folyótorkolatokban, parti vizekben, mangrove mocsarakban élnek, és a híres mangrove erdőkben, ahol a fák az enyhén sós vízben állnak. Ulyen környezetben a víz sótartalma erősen változó: hol jobban, hol kevésbé sós, és a benne élő halaknak ezekhez az eltérésekhez kell alkalmazkodniuk. A sótartalom változásait mi is megteremthetjük a saját akváriumunkban, elég, ha (a gyakori!) vízcserék alkalmával több vagy kevesebb sót használunk aszerint, hogy mennyit kíván halaink biológiája. A legtöbb halfajnak a 2-25 g/liter közötti sókoncentráció tökéletesen megfelel. Természetesen az ilyen halakat nem tarthatjuk egy átlagos közös medencében. Az akvarisztikának ez a különleges ága, a specifikus akvarisztika, ma még nem terjedt el széles körben s valószínűleg elsősorban azért, mert a leggyakrabban csak egyetlen és sokszor nem is túl színes halfaj tartására korlátozódik. A brakkvizi halak mindegyikének különleges igényei vannak - talán kivétel a holdhal (Monodactylus argenteus) és az árgushal (Scatophagus argus), melyek társas természetűek, és azonos típusú vizben élnek, ezért együtt is tarthatók. Az összes többi fajnak más és más akvárium felel meg. Például a kúszógébek akvaterráriumban érzik jól magukat, míg az árgushalnak sós vízre van szüksége, és benne olyan növényekre, melyek bírják a sós vizű környezetet. A dekoráció viszont mindegyikben hasonló: kövek, gyökerek és növények: jávai moha vagy Ceratophyllum fajok.